
Fotó: Franak Viacorka/Twitter
Negyvenegy tüntetőt vették őrizetbe pénteken a fehérorosz rendvédelmi szervek – közölte a minszki belügyminisztérium.
2020. szeptember 05., 16:582020. szeptember 05., 16:58
A szombaton kiadott közlemény szerint 21 ember továbbra is őrizetben marad, amíg nem állnak bíróság elé közigazgatási jogsértés miatt. A közleményből kiderült, hogy Fehéroroszországban pénteken 13 településen 22 tiltakozó megmozdulás volt, amelyen a belügyminisztérium szerint mintegy ezer ember vett részt. A tárca arról is hírt adott, hogy az országban a hatóságokat támogató 16 rendezvényt is tartottak másfélezer résztvevővel.
Az a vád ellenük, hogy 107 ezer fehérorosz rubel értékű anyagi kárt okoztak a költségvetésnek és az államnak. A vádat alaptalannak tartják és tagadják a cég munkatársai, azt mondják, hogy törvényeknek megfelelően működtek, amit nemzetközi könyvvizsgálat és számtalan hatósági ellenőrzés is alátámaszt. Állításuk szerint politika áldozatai, mert a vállalat egyik alapítója, Nyikita Mikado részt vett egy augusztus 9-i tiltakozáson az elnökválasztás eredményeinek meghamisítása miatt. A PandaDoc számítógépes vállalatot 2011-ben alapították az Egyesült Államokban Fehéroroszországból kivándoroltak. A cég székhelye San Francisco.
A lengyel ügyészség vizsgálatot kezdett három Fehéroroszországban őrizetbe vett, megvert és megkínzott lengyel állampolgár ügyében. Őket Minszkben vették őrizetbe augusztusban az elnökválasztással eredményei elleni tiltakozások során. Lengyelországba visszatérve látleletet vettek fel a sérüléseikről. Ők újságíróknak elmondták, hogy a fehérorosz különleges rendőri egység, az OMON vette őket őrizetbe, és egy ideig egy rendőrségi tornateremben tartották őket, ahol hátrakötözött kézzel álltak, illetve térdeltek. Később börtönbe zárták őket. Három nap múlva távozhattak.
A fehérorosz oktatási miniszter, Ihar Karpenka utasítást adott szombaton arra, hogy a tanintézetekben szavatolják a tanulók biztonságát. A döntés részeként pótlólagos lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ellenőrizzék idegenek belépését az intézmények területére. A TASSZS orosz hírügynökség szerint pénteken a rendfenntartók őrizetbe vették a Minszki Állami Nyelvtudományi Egyetem néhány diákját.
Három rendszám nélküli kisbusz érkezett a helyszínre rendfenntartókkal, akik őrizetbe vettek több diákot. Ellenük is közigazgatási szabálysértési eljárás indul. Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelölt szombaton Vilniusban tárgyalt Paval Latuskával, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagjával, és utána közölte, hogy – bár eddig nem ismerték egymást személyesen – „együtt fogják folytatni a harcot” a minszki hatalom ellen. Cihanouszkaja megjegyezte, hogy Latuska, aki korábban Minszk varsói és párizsi nagykövete volt, illetve a kulturális tárcát is vezette, jól ismeri a hatalom belső működését, és „példát mutatott arról, hogy sosem késő átállni a nép oldalára”. Latuska pénteken Vilniusban közvetlen párbeszédet ajánlott Oroszországnak, és közölte, hogy személyesen hajlandó emiatt Moszkvába utazni.
Közben szombaton a Zet lengyel rádióállomás adásában Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes megerősítette, hogy Cinahouszkaja a lengyel fővárosba, Varsóba készül. Előző nap már a Varsói Fehérorosz Ház is hírt adott arról a Facebook közösségi oldalán, hogy a lengyel miniszterelnöki hivatal részvételével szeptember 9-én találkozót szerveznek a fehérorosz ellenzéki vezetővel.
Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök győzött a voksok mintegy 80 százalékának megszerzésével, és így hatodszor lett államfő. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja magát tartja az augusztus 9-i elnökválasztás győztesének, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatoknak csupán 10,12 százalékát kapta meg. Az eredmények ismertetését követően azonnal tömeges tüntetések kezdődtek országszerte, amelyek később heves összetűzésekbe csaptak át. A hatóságok erőszakosan léptek fel a tiltakozókkal szemben, sokakat őrizetbe vettek.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
szóljon hozzá!