2008. december 29., 21:342008. december 29., 21:34
Az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a fenti tényt. A főbb célpontok a Hamász irodái, illetve a kormányzati szervek épületei voltak, valamint az Egyiptomba átvezető alagutak. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter tegnap a parlament előtt kijelentette: Izrael könyörtelen harcot folytat a Hamász ellen a Gázai övezetben. A légitámadások nem a Gázai övezet civil lakossága, hanem az ott hatalmon lévő Hamász ellen irányulnak – jelentette ki Barak. A miniszter szerint addig folytatódnak a támadások, amíg el nem érik céljukat. A cél az, hogy rákényszerítsék a Hamászt támadásainak leállítására. Ha szükséges, Izrael fokozza a hadműveleteket – mondta, de részletekbe nem bocsátkozott. Mint a miniszter kifejtette, az izraeli hadsereg lehetőség szerint kerüli a civil áldozatokat, a Hamász és szövetségeseinek fegyveresei azonban szándékosan a lakosság között rejtőznek el. Palesztin kórházi források szerint legkevesebb 310 áldozata van a szombaton kezdődött izraeli légitámadásoknak, ebből 51 civil.
A Hamász radikális palesztin mozgalom közben azzal fenyegetőzik, hogy izraeli kormánytagokat öl meg annak megtorlásául, hogy a zsidó állam hadserege második napja támadja a Gázai övezetet. A Háárec című izraeli lap honlapján Fatah Hamádot, a mozgalom egyik magas rangú vezetőjét idézte, aki közölte, hogy a kiemelt célpontok között van Cipi Livni külügyminiszter és Ehud Barak, a védelmi tárca irányítója. A Hamász egyben a Ciszjordániát ellenőrző Palesztin Hatóság tagjait és mindazokat az arab világbeli vezetőket is megfenyegette, akik a szervezet ellen szövetkeznek. A lap szerint ez utóbbi üzenet az egyiptomi vezetésnek szól. Hétfőn újabb országok (Japán, Kína, Malajzia, Mexikó, Kanada) ítélték el az izraeli hadseregnek a Gázai övezet elleni offenzíváját, közülük több felszólította a zsidó államot, hogy azonnal hagyja abba a légitámadásokat.
Példa nélkülinek és elfogadhatatlannak nevezte a Gázai övezet elleni izraeli bombázásokat az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) elnöke egy hétfői állásfoglalásában. „A gázai lakosság elleni izraeli légitámadások példa nélkül állnak a regionális konfliktusok történetében, és nem magyarázhatóak a Hamász rakétatámadásaival” – fogalmazott Abdoulaye Wade szenegáli elnök, az OIC soros elnöke. „Egyszerűen elfogadhatatlanok” – tette hozzá. Wade azzal a kéréssel fordult a nemzetközi közösséghez, hogy szólítsa fel Izraelt a támadások beszüntetésére.
Közben a palesztin ellenakciók is áldozatot követeltek. A Gázai övezetből kilőtt egyik rakéta megölt egy polgári személyt, további nyolcat pedig megsebesített Askelón városában. Az askelóni polgármester elmondta, hogy a szóban forgó rakéta egy építkezésen csapódott be a város központjában. Az izraeli média szerint az építkezésen arab munkások dolgoznak. A Gázai övezetet uralma alatt tartó Hamász radikális szervezet katonai szárnya közölte, hogy ők lőttek ki három rakétát Askelónra, amely mindössze 13 kilométerre fekszik az övezet határától.
Tegnap reggel átjutott az övezetbe az első segélyszállítmány, amelyet az izraeli vezetés az előző nap jóváhagyott. A hadsereg szóvivője elmondta, hogy a 80 megrakott teherautó a kerem-salomi átkelőn keresztül jutott be az övezetbe. Élelmiszert, és Törökországból, illetve Egyiptomból származó gyógyszereket szállítottak. A szóvivő hozzátette, hogy a két másik átkelő, a karni és a nahal-ozi biztonsági okokból egyelőre zárva van. Izrael zárt katonai övezetté nyilvánította hétfőn a Gázai övezet határa mentén húzódó 2–4 kilométer szélességű sávot. Az intézkedés egy esetleges szárazföldi offenzíva előkészítése lehet. Zárt katonai övezetbe polgári személyek nem léphetnek be, újságírók sem.
Egy indonéz szélsőséges muzulmán szervezet közben bejelentette, hogy önkénteseket akar toborozni és a Gázai övezetbe küldeni az izraeli hadsereg elleni harcra. Emellett több ezren tüntettek Teheránban, illetve mintegy ezren Bagdadban a Gázai övezet izraeli bombázása ellen. A teheráni tüntetők a Palesztina téren gyűltek össze, és Amerika-, illetve Izrael-ellenes jelmondatokat kiabáltak. „Izraelnek el kell tűnnie a Föld színéről”, „Mindannyiunkat mozgósítani kell Izrael lerombolására” – állt a transzparenseken.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.