
Sebastian Kurz alig talált szavakat alakulata sikerére
Fotó: Facebook
Fölényes győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon az Osztrák Néppárt. A Sebastian Kurz vezette konzervatív alakulat a voksok 38,4 százalékát szerezte meg az előzetes végeredmények szerint.
2019. szeptember 29., 23:142019. szeptember 29., 23:14
2019. szeptember 29., 23:182019. szeptember 29., 23:18
A 33 éves politikus lenyűgözőnek nevezte a pártja által elért eredményt, és azt mondta, egyáltalán nem számított ilyen erős szereplésre. Úgy fogalmazott, végtelenül hálás és „alázattal fogadja a bizalmat”. Hozzátette, nehéz volt az elmúlt négy hónap, amióta a parlament megvonta tőle a bizalmat, most azonban a lakosság impozáns módon választotta meg ismét az ÖVP-t. „Nem találom a szavakat, pedig ritkán vagyok szótlan” – mondta támogatóinak.
A második helyen végző Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) történelmi mélypontot jelentő 21,5 százalékot kapott. Pamela Rendi-Wagner, a SPÖ elnöke elismerte, hogy pártja nem a kívánt eredményt érte el. A harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Néppárt korábbi koalíciós partnere lett 17,3 százalékkal. A párt jelentősen, csaknem 10 százalékponttal gyengült a 2017-es választásokhoz képest. Vezető politikusai közül Harald Vilimsky – és mások is – úgy fogalmaztak, új startra kaptak megbízást a választóktól, és nem kaptak egyértelmű felhatalmazást a koalíció felújítására a választásokat fölényesen megnyerő Osztrák Néppárttal (ÖVP).
A parlamentbe visszakerülő Zöldek pártja 12,4 százalékot kapott. Elnökük, Werner Kogler közölte, csak abban az esetben lenne hajlandó koalíciós együttműködésre az Osztrák Néppárttal, ha Sebastian Kurz volt kancellár „radikális változtatásokat” eszközöl politikájában. Kogler emlékeztetett, hogy a Néppárt nemrég még a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kormányzott együtt. Ahhoz, hogy a Zöldek együttműködjenek vele, fordulat kell – hangsúlyozta. Ötödikként a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) került be a parlamentbe 7,4 százalékkal.
A vasárnap este közölt előzetes végeredmény nem tartalmazza a rendkívül nagy számú, csaknem 1,1 millió levélszavazatot, amelyet a jövő hét első felében számolnak össze. A választási részvétel a levélszavazatok nélkül 60,6 százalékos volt, szakértők szerint ezeket hozzáadva végül 75 százalék felett lesz, némelyest elmaradva a 2017-es 80 százaléktól. Az előzetes végeredmény szerint az ÖVP 73, az SPÖ 41, FPÖ 32 mandátumhoz jutott. A Zöldek 23, a NEOS 14 képviselőhelyet szerzett a törvényhozás 183 fős alsóházában, a Nemzeti Tanácsban. A legutóbbi, 2017-es választásokon az ÖVP 31,5, az SPÖ 26,9, az FPÖ 26 százalékot ért el (61, 52, illetve 50 mandátumot szerezve), a Zöldek nem kerültek be, a NEOS 5,3 százalékhoz és 10 képviselőhelyhez jutott.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült. A válságba Kurz kancellár is belebukott, az előrehozott választásokig átmeneti kormány vezette az országot Brigitte Bierlennel, az alkotmánybíróság addigi elnökével az élén.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!