
Sebastian Kurz alig talált szavakat alakulata sikerére
Fotó: Facebook
Fölényes győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon az Osztrák Néppárt. A Sebastian Kurz vezette konzervatív alakulat a voksok 38,4 százalékát szerezte meg az előzetes végeredmények szerint.
2019. szeptember 29., 23:142019. szeptember 29., 23:14
2019. szeptember 29., 23:182019. szeptember 29., 23:18
A 33 éves politikus lenyűgözőnek nevezte a pártja által elért eredményt, és azt mondta, egyáltalán nem számított ilyen erős szereplésre. Úgy fogalmazott, végtelenül hálás és „alázattal fogadja a bizalmat”. Hozzátette, nehéz volt az elmúlt négy hónap, amióta a parlament megvonta tőle a bizalmat, most azonban a lakosság impozáns módon választotta meg ismét az ÖVP-t. „Nem találom a szavakat, pedig ritkán vagyok szótlan” – mondta támogatóinak.
A második helyen végző Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) történelmi mélypontot jelentő 21,5 százalékot kapott. Pamela Rendi-Wagner, a SPÖ elnöke elismerte, hogy pártja nem a kívánt eredményt érte el. A harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Néppárt korábbi koalíciós partnere lett 17,3 százalékkal. A párt jelentősen, csaknem 10 százalékponttal gyengült a 2017-es választásokhoz képest. Vezető politikusai közül Harald Vilimsky – és mások is – úgy fogalmaztak, új startra kaptak megbízást a választóktól, és nem kaptak egyértelmű felhatalmazást a koalíció felújítására a választásokat fölényesen megnyerő Osztrák Néppárttal (ÖVP).
A parlamentbe visszakerülő Zöldek pártja 12,4 százalékot kapott. Elnökük, Werner Kogler közölte, csak abban az esetben lenne hajlandó koalíciós együttműködésre az Osztrák Néppárttal, ha Sebastian Kurz volt kancellár „radikális változtatásokat” eszközöl politikájában. Kogler emlékeztetett, hogy a Néppárt nemrég még a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kormányzott együtt. Ahhoz, hogy a Zöldek együttműködjenek vele, fordulat kell – hangsúlyozta. Ötödikként a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) került be a parlamentbe 7,4 százalékkal.
A vasárnap este közölt előzetes végeredmény nem tartalmazza a rendkívül nagy számú, csaknem 1,1 millió levélszavazatot, amelyet a jövő hét első felében számolnak össze. A választási részvétel a levélszavazatok nélkül 60,6 százalékos volt, szakértők szerint ezeket hozzáadva végül 75 százalék felett lesz, némelyest elmaradva a 2017-es 80 százaléktól. Az előzetes végeredmény szerint az ÖVP 73, az SPÖ 41, FPÖ 32 mandátumhoz jutott. A Zöldek 23, a NEOS 14 képviselőhelyet szerzett a törvényhozás 183 fős alsóházában, a Nemzeti Tanácsban. A legutóbbi, 2017-es választásokon az ÖVP 31,5, az SPÖ 26,9, az FPÖ 26 százalékot ért el (61, 52, illetve 50 mandátumot szerezve), a Zöldek nem kerültek be, a NEOS 5,3 százalékhoz és 10 képviselőhelyhez jutott.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült. A válságba Kurz kancellár is belebukott, az előrehozott választásokig átmeneti kormány vezette az országot Brigitte Bierlennel, az alkotmánybíróság addigi elnökével az élén.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!