
A vizsgálatok szerint a szíriai származású Salih Necar hajtotta végre a szerdai ankarai öngyilkos merényletet, aki kapcsolatban állt a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), és a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagja volt – erősítette meg a sajtóértesüléseket Ahmet Davutoglu török miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján. A merényletben 28-an meghaltak, 61-en megsebesültek.
2016. február 18., 12:402016. február 18., 12:40
Davutoglu azt is elmondta, hogy kilenc személyt őrizetbe vettek a merénylettel kapcsolatban. Az elkövető szír származását, valamint PKK-s kötődését több lap, köztük ellenzéki sajtóorgánumok is valószínűsítik. A Sabah című kormánypárti lap tudni véli, hogy a támadó az akcióhoz Volkswagen Scirocco típusú autót használt, amelyet TNT-vel töltötte meg. Az ellenzéki Milliyet azt közölte, hogy Necar a merénylethez valószínűleg 150 kilogramm robbanószert használt, amely 50 centiméter átmérőjű gödröt hasított ki az aszfaltból.
A robbanás helyi idő szerint este fél 7-kor történt Ankara Cankaya nevű kormányzati negyedében, nem messze a parlamenttől és a török hadsereg vezérkarának főhadiszállásától. A detonációt feltehetően gépkocsiba rejtett pokolgép okozta. A török vezérkar megerősítette, hogy terrortámadást követtek el. A hivatalos közlés szerint a merénylő öt, katonákat szállító autóbuszt vettek célba, amelyek éppen megálltak a piros lámpánál. A járművek közül mindegyik súlyosan megrongálódott, kettő kiégett.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök csütörtkön közölte azt is, hogy az ankarai öngyilkos merénylet 28 halálos áldozatából 27 a török hadsereg tagja vagy alkalmazottja, egy pedig civil volt. Davutoglu bejelentette: folytatják tüzérségi hadműveleteiket a támadást végrehajtó szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) állásai ellen. A török miniszterelnök felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a terrorizmusellenes koalícióban a Törökország oldalán harcoló szövetséges országok az YPG-t támogatják.
Ankara nem nézi jó szemmel a kurdok katonai sikereit Irakban és Szíriában, mert attól tart, hogy határai mentén egy egységes kurd nemzet jöhet létre, amelyet nemzetbiztonsági kockázatnak tart, különösen annak fényében, hogy délkeleti tartományaiban rengeteg kurd nemzetiségű lakos él.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!