Fotó: Krónika
2007. július 17., 00:002007. július 17., 00:00
A tokiói meteorológiai intézet mérései szerint a Richter-skálán 6,8-as erősséget elérő földrengés során tűz keletkezett a Kariva nevű atomerőműben. Az erőmű – amely a világ legnagyobb ilyen típusú létesítménye – olyan súlyosan megrongálódott, hogy az egyik tartályból szivárogni kezdett a radioaktív anyagot tartalmazó hűtőfolyadék, ám a tüzet délutánra sikerült eloltani. Tokiói illetékesek szerint mintegy kétliternyi radioaktív anyagot tartalmazó víz szivárgott a tengerbe, ám a veszélyes anyag koncentrációja nem közelíti meg a kritikus szintet.
A földrengés epicentruma Niigata kormányzóság partjainál, tíz kilométerrel a tengerfenék alatt, Tokiótól 250 kilométerre északnyugatra volt. A part mentén kisebb szökőár söpört végig. A földmozgást Honsu szigetén is lehetett érezni, és megremegtette Tokió felhőkarcolóit. Az első földlökést számos utórezgés követte, a legsúlyosabb néhány órával később, ugyanebben a térségben 5,8-as fokozatú volt, majd még később újabb erős, a Richter-skálán 6,6–6,8-as nagyságú földrengést észleltek valamivel délebbre, Kiotó térségének közelében.
Niigatai helyszíni jelentések szerint a partvonal mentén mintegy egy méter széles repedés keletkezett a földben a természeti csapás nyomán. A földmozgások a legsúlyosabb pusztításokat a kilencvenezer lakosú Kasivazaki városában okozták. A lökések mintegy húsz másodpercen át tartottak.
A katasztrófa épp egy nemzeti ünnepen, a Tengerészet Napján következett be, ennek tudható be a sérültek nagy száma, mivel az emberek többsége otthonában tartózkodott. A rendőrség jelentése szerint a hét halálos áldozat – négy nő és három férfi – mindegyike idős, hetven év fölötti. A sérültek száma elérte a nyolcszázat, a sérülteket főleg csonttöréssel és különféle zúzódásokkal szállították kórházba. Kasivazaki városában mintegy háromszáz lakóépület omlott össze, a hatóságok közlése szerint kétezer embert kellett kitelepíteni. Beomlott egy sportcsarnok teteje is, ahol épp tollaslabdaversenyt rendeztek, és ahol mintegy kétszáz ember tartózkodott.
A földrengés nyomán egy időre föl kellett függeszteni a közlekedést a Tokiót az ország északnyugati részével összekötő vasútvonalakon. Sindzo Abe kormányfő éppen kampánykörúton volt a földrengés idején. Programját megszakítva azonnal a helyszínre sietett, és közölte, a kormány mindent megtesz a mielőbbi újjáépítésért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok