
Fotó: Krónika
2007. július 17., 00:002007. július 17., 00:00
A tokiói meteorológiai intézet mérései szerint a Richter-skálán 6,8-as erősséget elérő földrengés során tűz keletkezett a Kariva nevű atomerőműben. Az erőmű – amely a világ legnagyobb ilyen típusú létesítménye – olyan súlyosan megrongálódott, hogy az egyik tartályból szivárogni kezdett a radioaktív anyagot tartalmazó hűtőfolyadék, ám a tüzet délutánra sikerült eloltani. Tokiói illetékesek szerint mintegy kétliternyi radioaktív anyagot tartalmazó víz szivárgott a tengerbe, ám a veszélyes anyag koncentrációja nem közelíti meg a kritikus szintet.
A földrengés epicentruma Niigata kormányzóság partjainál, tíz kilométerrel a tengerfenék alatt, Tokiótól 250 kilométerre északnyugatra volt. A part mentén kisebb szökőár söpört végig. A földmozgást Honsu szigetén is lehetett érezni, és megremegtette Tokió felhőkarcolóit. Az első földlökést számos utórezgés követte, a legsúlyosabb néhány órával később, ugyanebben a térségben 5,8-as fokozatú volt, majd még később újabb erős, a Richter-skálán 6,6–6,8-as nagyságú földrengést észleltek valamivel délebbre, Kiotó térségének közelében.
Niigatai helyszíni jelentések szerint a partvonal mentén mintegy egy méter széles repedés keletkezett a földben a természeti csapás nyomán. A földmozgások a legsúlyosabb pusztításokat a kilencvenezer lakosú Kasivazaki városában okozták. A lökések mintegy húsz másodpercen át tartottak.
A katasztrófa épp egy nemzeti ünnepen, a Tengerészet Napján következett be, ennek tudható be a sérültek nagy száma, mivel az emberek többsége otthonában tartózkodott. A rendőrség jelentése szerint a hét halálos áldozat – négy nő és három férfi – mindegyike idős, hetven év fölötti. A sérültek száma elérte a nyolcszázat, a sérülteket főleg csonttöréssel és különféle zúzódásokkal szállították kórházba. Kasivazaki városában mintegy háromszáz lakóépület omlott össze, a hatóságok közlése szerint kétezer embert kellett kitelepíteni. Beomlott egy sportcsarnok teteje is, ahol épp tollaslabdaversenyt rendeztek, és ahol mintegy kétszáz ember tartózkodott.
A földrengés nyomán egy időre föl kellett függeszteni a közlekedést a Tokiót az ország északnyugati részével összekötő vasútvonalakon. Sindzo Abe kormányfő éppen kampánykörúton volt a földrengés idején. Programját megszakítva azonnal a helyszínre sietett, és közölte, a kormány mindent megtesz a mielőbbi újjáépítésért.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.