Fogyatkozó jelöltek

Hillary Clinton jelentõs, két számjegyben mérhetõ elõnnyel utasította maga mögé legfõbb riválisát, Barack Obamát. A voksukat leadott polgárok kikérdezése alapján készült felmérések arról tanúskodnak, hogy a New York-i szenátor Clintont leginkább a fehér bõrû és a spanyol ajkú választók támogatták, míg legfõbb ellenfelére, Obama illinoisi szenátorra szavazott a fekete bõrûek túlnyomó többsége. Clinton diadalának viszont csak jelképes jelentõsége van. A párt országos vezetõsége ugyanis úgy döntött, hogy nem veszik figyelembe az állam küldötteinek szavazatait a nyári elnökjelölõ konvención, büntetésül azért, mert a floridai demokraták az országos vezetõség beleegyezése nélkül az eredetileg tervezettnél korábbi idõpontra helyezték a szavazást, hogy ezzel nagyobb súlyt kapjanak a jelöltségért folyó harcban. Hasonló büntetést kapott Michigan állam is. A döntés annyiban lényeges, hogy Bill Clinton volt elnök neje január 15-én Michiganban is gyõzelmet aratott, viszont egyik állam küldötteinek szavazatait sem tudja majd felhasználni a párt jelöltállítási konvencióján.

John McCain arizonai szenátor gyõzelmének viszont sokkal nagyobb a jelentõsége, mert így megerõsítette pozícióját mint a Republikánus Párt elnökjelölti tisztségének legfõbb várományosa, s nyugodtan várhatja a február 5-i „megakeddet\", amikor 22 államban rendeznek elõválasztást. Ez alkalomból eldõlhet mind a demokrata, mind a republikánus párt esetében is az elnökjelölt személye, mivel elõbbiek több mint 1600, utóbbiak pedig mintegy 1000 küldöttrõl döntenek. A Demokrata Párt augusztus végi jelöltállító konvencióján az a pályázó szerzi meg az elnökjelöltséget, aki a 4049 küldött közül legalább 2025 támogatását megszerzi. A Republikánus Párt szeptember eleji kongresszusának kevesebb a résztvevõje, ott a gyõztes aspiránsnak 1191 delegált voksát kell begyûjtenie a 2380-ból.

A republikánusoknál egyébként a szavazatok 94 százalékának összesítése után a versenyt John McCain arizonai szenátor vezeti 36 százalékos eredménnyel. New Hampshire és Dél-Karolina után harmadik gyõzelmét aratta Floridában a 71 éves McCain, a vietnami háború hõse. Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó 31 százalékkal a második helyre szorult, míg Rudy Giuliani – akinek kampánystratégiája teljesen elhibázottnak bizonyult – a szavazatok 15 százalékát szerezte meg.

A Republikánus Párt vezetése is megbüntette Floridát, mert nem sikerült megállapodnia az elõválasztás idõpontjáról. Emiatt a napfény állama jóval kevesebb küldöttel képviseltetheti magát a republikánusok országos konvencióján.

A Demokrata Párt berkeiben a szavazatok 93 százalékos feldolgozottsága szerint Hillary Clinton a voksok 50 százalékát szerezte meg, Barack Obama 33-százalékot, John Edwards pedig 14-et. Utóbbi tegnap bejelentette: kiszáll a párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelembõl. A demokrata elnökjelölt-aspiránsok egyike sem kampányolt Floridában, de Hillary Clinton kedd este rövid látogatást tett a délkelet-floridai Davie városban, ahol azt ígérte, mindent megtesz, hogy a floridai demokraták is véleményt nyilváníthassanak Denverben. Clinton kampánycsapata kedden új frontot nyitott, amikor felvetette, hogy mégis figyelembe kellene venni a floridai és a michigani döntést az országos konvención. Patti Solis Doyle rámutatott, hogy a floridai elõválasztás több embert mozgatott meg, mint Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina együttvéve. Obama kampánystábja azonban elutasította a felvetést, hangsúlyozva, hogy minden jelölt, így Hillary Clinton is elfogadta a párt által felállított szabályokat.

A közvélemény-kutatók, valamint több elemzõ szerint McCain az egyetlen republikánus politikus, aki esélylyel szállna szembe a demokrata ellenféllel a novemberi elnökválasztáson.

Hírösszefoglaló