Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Finnország és Svédország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet – közölte Sauli Niinistö finn elnök szerdán, az észak-atlanti szövetség madridi csúcstalálkozóján, amelyen a két északi ország meghívottként vesz részt.
2022. június 29., 22:062022. június 29., 22:06
Finnország és Svédország a nap folyamán kapta meg hivatalosan a meghívását a védelmi szövetség tagjai közé, s ezzel kezdetét vette a felvételi folyamat. Az eljárás befejezéséhez a 30 szövetséges ország nemzeti parlamentjeinek jóvá kell majd hagyniuk a csatlakozási jegyzőkönyvet.
A szövetségesek közül utolsóként Törökország adta meg támogatását a bővítéshez, miután kedden háromoldalú megállapodásban rendezték Ankara fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait. A dokumentumban rögzítették, hogy a finn és a svéd kormány együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában.
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába – jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.
Sauli Niinistö hangsúlyozta: a vállalt elkötelezettség nem jelenti azt, hogy Finnország változtatni fog eddigi álláspontján és automatikusan kiadja a Törökország által terroristának nevezett személyeket, hanem a finn jognak megfelelően minden esetet egyenként megvizsgál majd.
A nap folyamán hasonló véleményt fogalmazott meg Magdalena Andersson svéd miniszterelnök is, emlékeztetve: bármilyen kiadatásnak Törökország felé összhangban kell lennie a nemzetközi és a svéd jogszabályokkal.
Törökország szerdán bejelentette: 33, általa terroristának tartott ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól.
Stoltenberg: Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent
Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent – mondta a NATO-főtitkára a szervezet madridi csúcstalálkozójának délutáni munkaülését követően szerdán, amelyen Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviseltette magát.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján kiemelte: Kína jelentősen építi és bővíti katonai erőit, beleértve a Tajvant érintő fenyegetéseket. Saját állampolgárait is fejlett technológiával ellenőrzi – tette hozzá.
Mint mondta, Kína növekvő fegyverkezése következményekkel jár a NATO-szövetségesek biztonságára nézve, ezért az észak-atlanti szervezet fokozza az együttműködést a csendes-óceáni térség országaival a védelem, a biztonság, az új technológiák és a klímaváltozás területein, keresve a „globális megoldásokat”.
A főtitkár beszámolója szerint a tanácskozáson nemcsak az Ukrajnának nyújtandó támogatásról döntöttek, hanem abban is megállapodtak, hogy politikailag támogatják azokat az országokat, amelyeket veszélyeztethet az orosz agresszió, mint például Bosznia-Hercegovina, Georgia vagy Moldávia.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: a NATO évtizedeken át törekedett a jó kapcsolatra Oroszországgal, amely azonban letért erről az útról és nem hajlandó az együttműködésre. „Kapcsolatunk Oroszországgal a hidegháború óta most a legrosszabb” – fogalmazott és hozzátette, hogy mindezért Oroszországot terheli a felelősség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!