Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Finnország és Svédország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet – közölte Sauli Niinistö finn elnök szerdán, az észak-atlanti szövetség madridi csúcstalálkozóján, amelyen a két északi ország meghívottként vesz részt.
2022. június 29., 22:062022. június 29., 22:06
Finnország és Svédország a nap folyamán kapta meg hivatalosan a meghívását a védelmi szövetség tagjai közé, s ezzel kezdetét vette a felvételi folyamat. Az eljárás befejezéséhez a 30 szövetséges ország nemzeti parlamentjeinek jóvá kell majd hagyniuk a csatlakozási jegyzőkönyvet.
A szövetségesek közül utolsóként Törökország adta meg támogatását a bővítéshez, miután kedden háromoldalú megállapodásban rendezték Ankara fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait. A dokumentumban rögzítették, hogy a finn és a svéd kormány együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában.
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába – jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.
Sauli Niinistö hangsúlyozta: a vállalt elkötelezettség nem jelenti azt, hogy Finnország változtatni fog eddigi álláspontján és automatikusan kiadja a Törökország által terroristának nevezett személyeket, hanem a finn jognak megfelelően minden esetet egyenként megvizsgál majd.
A nap folyamán hasonló véleményt fogalmazott meg Magdalena Andersson svéd miniszterelnök is, emlékeztetve: bármilyen kiadatásnak Törökország felé összhangban kell lennie a nemzetközi és a svéd jogszabályokkal.
Törökország szerdán bejelentette: 33, általa terroristának tartott ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól.
Stoltenberg: Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent
Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent – mondta a NATO-főtitkára a szervezet madridi csúcstalálkozójának délutáni munkaülését követően szerdán, amelyen Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviseltette magát.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján kiemelte: Kína jelentősen építi és bővíti katonai erőit, beleértve a Tajvant érintő fenyegetéseket. Saját állampolgárait is fejlett technológiával ellenőrzi – tette hozzá.
Mint mondta, Kína növekvő fegyverkezése következményekkel jár a NATO-szövetségesek biztonságára nézve, ezért az észak-atlanti szervezet fokozza az együttműködést a csendes-óceáni térség országaival a védelem, a biztonság, az új technológiák és a klímaváltozás területein, keresve a „globális megoldásokat”.
A főtitkár beszámolója szerint a tanácskozáson nemcsak az Ukrajnának nyújtandó támogatásról döntöttek, hanem abban is megállapodtak, hogy politikailag támogatják azokat az országokat, amelyeket veszélyeztethet az orosz agresszió, mint például Bosznia-Hercegovina, Georgia vagy Moldávia.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: a NATO évtizedeken át törekedett a jó kapcsolatra Oroszországgal, amely azonban letért erről az útról és nem hajlandó az együttműködésre. „Kapcsolatunk Oroszországgal a hidegháború óta most a legrosszabb” – fogalmazott és hozzátette, hogy mindezért Oroszországot terheli a felelősség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!