Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Finnország és Svédország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet – közölte Sauli Niinistö finn elnök szerdán, az észak-atlanti szövetség madridi csúcstalálkozóján, amelyen a két északi ország meghívottként vesz részt.
2022. június 29., 22:062022. június 29., 22:06
Finnország és Svédország a nap folyamán kapta meg hivatalosan a meghívását a védelmi szövetség tagjai közé, s ezzel kezdetét vette a felvételi folyamat. Az eljárás befejezéséhez a 30 szövetséges ország nemzeti parlamentjeinek jóvá kell majd hagyniuk a csatlakozási jegyzőkönyvet.
A szövetségesek közül utolsóként Törökország adta meg támogatását a bővítéshez, miután kedden háromoldalú megállapodásban rendezték Ankara fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait. A dokumentumban rögzítették, hogy a finn és a svéd kormány együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában.
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába – jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.
Sauli Niinistö hangsúlyozta: a vállalt elkötelezettség nem jelenti azt, hogy Finnország változtatni fog eddigi álláspontján és automatikusan kiadja a Törökország által terroristának nevezett személyeket, hanem a finn jognak megfelelően minden esetet egyenként megvizsgál majd.
A nap folyamán hasonló véleményt fogalmazott meg Magdalena Andersson svéd miniszterelnök is, emlékeztetve: bármilyen kiadatásnak Törökország felé összhangban kell lennie a nemzetközi és a svéd jogszabályokkal.
Törökország szerdán bejelentette: 33, általa terroristának tartott ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól.
Stoltenberg: Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent
Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent – mondta a NATO-főtitkára a szervezet madridi csúcstalálkozójának délutáni munkaülését követően szerdán, amelyen Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviseltette magát.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján kiemelte: Kína jelentősen építi és bővíti katonai erőit, beleértve a Tajvant érintő fenyegetéseket. Saját állampolgárait is fejlett technológiával ellenőrzi – tette hozzá.
Mint mondta, Kína növekvő fegyverkezése következményekkel jár a NATO-szövetségesek biztonságára nézve, ezért az észak-atlanti szervezet fokozza az együttműködést a csendes-óceáni térség országaival a védelem, a biztonság, az új technológiák és a klímaváltozás területein, keresve a „globális megoldásokat”.
A főtitkár beszámolója szerint a tanácskozáson nemcsak az Ukrajnának nyújtandó támogatásról döntöttek, hanem abban is megállapodtak, hogy politikailag támogatják azokat az országokat, amelyeket veszélyeztethet az orosz agresszió, mint például Bosznia-Hercegovina, Georgia vagy Moldávia.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: a NATO évtizedeken át törekedett a jó kapcsolatra Oroszországgal, amely azonban letért erről az útról és nem hajlandó az együttműködésre. „Kapcsolatunk Oroszországgal a hidegháború óta most a legrosszabb” – fogalmazott és hozzátette, hogy mindezért Oroszországot terheli a felelősség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!