
Fotó: MTI
2007. június 04., 00:002007. június 04., 00:00
A megemlékezést követően a két csoport Árpád-sávos, nemzeti színű és történelmi zászlókkal és transzparensekkel az Erzsébet térre vonult rendőri biztosítás mellett, majd nyolcvanan továbbindultak a Hősök terére. Közben ütemesen azt skandálták: „Vesszen Trianon!”, „Vesszen a kormány!”. A Hősök terén rövid beszédek hangzottak el, a felszólalók a jelenlegi hatalom bírálata közben a Horthy-rendszert méltatták. Új választást, új alkotmányt és „egy nemzetileg elkötelezett politikai elitet” szorgalmaztak. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szónoklatában a 60 évvel ezelőtt megkötött párizsi békeszerződésről mint a magyarság „második Trianonjáról” szólt. Beszédében nehezményezte, hogy a mai „piros-fehér-zöld zászlós polgári oldal” nem tart semmilyen rendezvényt Trianon évfordulója alkalmából, június 4-én.
Megemlékezést tartott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) is a Regnum Marianum keresztjénél, ahonnan a lapzártánk idején még tartó rendezvény résztvevői a tervek szerint először Franciaország nagykövetségéhez vonultak, ahol Nicolas Sarkozynek címzett petíciót kívántak átadni. Az előzetes bejelentés értelmében a felvonulás innen a szokásos útvonalon – Szerbia, Románia és Szlovákia nagykövetségeinek érintésével folytatódott.
Korábban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke egy tapolcai megemlékezésen bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújt be ma az Országgyűlésben arról, hogy június 4-e legyen a magyar összetartozás napja. „A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták” – hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél. Németh szerint „nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezői voltak; a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek”. Németh Zsolt kifejtette, már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban „nem megbüntették, hanem kivégezték”. Véleménye szerint az utódállamokban a magyarok „másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat”, Magyarországon pedig „másodrendű magyarnak”, sőt 2004. december 5-e óta „nemcsak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat”. A külügyi bizottság elnöke szerint Magyarországnak nem lenne más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómiatörekvését.
Hírösszefoglaló
Megemlékezések Erdélyben
Az Erdélyi Magyar Ifjak egyesület (EMI) négy nagyvárosban szervez Trianon-megemlékezéseket. Ma Kolozsváron 18 órától, a Protestáns Teológiai Intézet Bethlen Termében, Nagyváradon 18 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében, Sepsiszentgyörgyön 19 órától a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartanak rendezvényeket. Marosvásárhelyen június 3. és 10. között a Bolyai téren levő unitárius templom tanácstermében zajlanak a megemlékezések.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.