
Robert Fico kormánypártja az Irány – Szociáldemokrácia győzött, de elvesztette parlamenti többségét a szombaton tartott szlovákiai választásokon a szavazatok bő 90 százalékának összeszámolása alapján. A 91,3 százalékos feldolgozottság szerint 8 párt jutott be az új pozsonyi törvényhozásba – a Magyar Közösség Pártja nincs köztük.
2016. március 06., 14:002016. március 06., 14:00
2016. március 06., 14:482016. március 06., 14:48
A Robert Fico vezette, Irány – Szociáldemokrácia a voksok 28,65 százalékát szerezte meg. Egy ilyen eredmény pirruszi (veszteséggel is felérő) győzelemként értékelhető, ugyanis mind a voksolás előtti felmérésekhez, mind a négy évvel korábbi eredményekhez képest visszaesést jelent a párt számára. A számok azt mutatják, hogy Robert Fico elveszítette a lehetőségét annak, hogy önállóan alakítson többséggel rendelkező kormányt, sőt – a többi befutó összetételét és eredményeit tekintve – az is kérdésessé vált, hogy képes lesz-e koalíciós kormány megalakítására.
Robert Fico a pártja által elért eredményre reagálva azt mondta: jobb szereplésre számítottak, de ennek ellenére tény, hogy a választásokat megnyerték, ami arra kötelezi őket, hogy megpróbáljanak kormányt alakítani. A leendő parlament összetételéről azt mondta, hogy „nagyon összetett a helyzet”. Arra a kérdésre, hogy mely pártokat készülnek megszólítani koalíciós ajánlattal, kitérő választ adott.
A második legjobb eredményt a Szabadság és Szolidaritás nevet viselő liberális mozgalom szerezte 11,47 százalékkal. A harmadik helyen az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom végzett, a Daniel Lipsic nevével fémjelzett Nova párt jelöltjeit is listáján indító mozgalom a voksok 10,74 százalékát kapta.
A negyedik legjobb eredményt a Szlovák Nemzeti Párt érte el a szavazatok 8,74 százalékát megszerezve, az ötödik helyre pedig meglepetésként a Marián Kotleba vezette, a szlovák sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk – Néppárt (LS-NS) futott be 8,17 százalékkal.
A hatodik hely a Most-Híd vegyes párté 6,61 százalékos eredménnyel. A hetedik helyen, meglepetésként – a Boris Kollár vállalkozó vezette Család vagyunk (Sme rodina) nevet viselő csoportosulás áll 6,58 százalékkal. A nyolcadik helyen egy eddig ugyancsak parlamenten kívüli, új párt, a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH) kilépett Radoslav Procházka alapította Háló (Siet) áll, nekik a választók 5,47 százaléka szavazott bizalmat.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) a szavazatok 4,46 százalékát szerezte meg, így az 5 százalékos küszöb miatt nem jutott be a szlovák törvényhozásba. „Nincs győztese ezeknek a választásoknak, mert senki sem tud magabiztosan kormányozni” – jelentette ki az eredményekre reagálva Berényi József, az MKP elnöke, hozzátéve, hogy a felvidéki magyarság viszont vesztett. Hangsúlyozta: nagyon sok nem hagyományos párt került a parlamentbe, nagyon nehéz négy év előtt áll az ország és a politikai stabilitásnak Szlovákiában vége.
Az MKP eredményéről azt mondta, hogy a politikai megosztottság nagyon komolyan befolyásolta a választás eredményét, a párt vezetősége a végeredmények kiértékelését követően majd levonja a konzekvenciákat.
Hasonlóan borúlátón értékelte pártja szereplését Bugár Béla, a Most-Híd elnöke. Mint mondta: kétszámjegyű eredményt vártak, és a 8 százalék alatti eredmény nem értékelhető jónak, ezért annak okait ki kell elemezniük. Bugár Béla egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a parlamentbe bekerült pártok közül melyekkel folytatna koalíciós tárgyalásokat.
Megfigyelők szerint a parlamenti választás eredménye rendkívüli meglepetésként értékelhető, és egyidejűleg megkérdőjelezi a pártok támogatottságáról készített előzetes felmérések megbízhatóságát, amelyek a parlamentbe bejutó 8 párt közül legalább kettőnek, a Boris Kollár vezette Család vagyunk (Sme rodina) és a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk – Néppárt várható eredményét alaposan a bejutási küszöb alá mérték.
A választás részvételi aránya 59,39 százalék volt, ami némileg meghaladta a 2012-es előre hozott parlamenti választásokét.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!