
Fotó: Rompres
2007. május 22., 00:002007. május 22., 00:00
Az EU ugyanakkor elviekben támogatja Oroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), de ragaszkodik ahhoz, hogy Moszkva előbb oldja meg a Szibéria feletti átrepülésekkel kapcsolatos problémát. Berlinben ezzel egy időben közölték azt is, hogy Horst Seehofer mezőgazdasági miniszter újabb közvetítést tervez a lengyel húsimport orosz tilalma miatt Varsó és Moszkva között kialakult viszály rendezése érdekében. Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németország fővárosában ugyanis úgy ítélik meg, hogy a lengyel–orosz válság megoldása kulcsfontosságú az Unió és Oroszország között kialakult feszültség enyhítése szempontjából. Az elmúlt hét második felében a Volga melletti Szamarában tartott csúcstalálkozó a vitás kérdésekben jóformán semmilyen előrelépést nem hozott, az idén lejáró partnerségi megállapodás korábban tervezett megújítása napirendre sem került, s a felek anélkül álltak fel a tárgyalóasztal mellől, hogy bárminemű közös nyilatkozatot fogadtak volna el. Ráadásul a találkozót követő sajtóértekezleten Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök kölcsönösen a másik felet vádolta a tüntetési, illetve gyülekezési jog korlátozásával. Ilyen körülmények között az egyetlen eredmény az volt, hogy a csúcskonferenciára sor került. A német borúlátást tegnap megerősítette Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is. A szociáldemokrata politikus egy nyilatkozatban közölte ugyanis, hogy a június végén véget érő német elnökség alatt immár semmi esélyt nem lát a partnerségi megállapodást célzó tárgyalások felvételére. Kormányforrások szerint a szabadkereskedelmi övezet terve is megfeneklett. Egyedül Oroszország hőn óhajtott WTO-tagságára nem mondott kategorikus nemet az Unió, de utalt arra: Moszkva csatlakozásának teljes támogatásáról csakis akkor lehet szó, ha az orosz hatóságok csökkentik az európai légitársaságoknak a Szibéria felett való átrepülések jogáért eddig felszámított, az EU által irreálisan magasnak tartott díjakat. Az EU és Oroszország között jelenleg az 1997-ben kötött partnerségi megállapodás van érvényben, amely az idei esztendő végén jár le. A német uniós elnökség egyik legfőbb célkitűzése az új egyezmény tető alá hozása volt.
MTI
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.