
Fotó: Rompres
2007. június 22., 00:002007. június 22., 00:00
Német tájékoztatás szerint a tagállamok közel tizenöt követeléssel kívánnak el?állni az alkotmányos szerz?dés kapcsán. Az unió soros elnöki tisztét betölt? Angela Merkel német kancellár szerdán azt mondta, hogy a felmerül? problémákat nehezen lehet majd megoldani, ám ? készen áll valamennyi kérdésr?l tárgyalni. Az elnökség szerint a csúcstalálkozót már akkor sikeresnek lehetne tekinteni, ha a követend? irányról és további kérdések megvitatásáról tudnának határozni.
Az értekezlet sikerét az EU szavazási rendjének reformját sürget? Lengyelországon kívül Nagy-Britannia és Spanyolország nehezítheti meg. Míg Nagy-Britannia nem hajlandó elfogadni, hogy az uniós alapjogi charta joger?re emelkedjen, Spanyolország vétóval fenyeget arra az esetre, ha a britek továbbra is ragaszkodnak a tervezett uniós külügyminiszter hatáskörének korlátozásához. Lengyelország szerda este elutasította a csehek kompromiszszumos ajánlatát, és közölte, kitart az európai szerz?désre vonatkozó követelései mellett, s el? fogja terjeszteni saját javaslatát a tanácskozáson.
A lengyel kormányf? közvetlenül megismételte az EU döntéshozatali reformjával kapcsolatban korábban elhangzott vétófenyegetést. Jaroslaw Kaczynski a Rzeczpospolita cím? lapban megjelent interjújában azt mondta: ha nem sikerül olyan megállapodásra jutni az egyes EU-országok szavazatának súlyarányait illet?en, amely megfelel a lengyel érdekeknek, akkor „le kell vonnunk a megfelel? végkövetkeztetéseket. (...) Vagy elérjük (a célt), vagy jön a vétó.”
Az alkotmányos szerz?dés megvétózásával fenyegetett a luxemburgi miniszterelnök is arra az esetre, ha túl sok módosítást hajtanak végre az eredeti tervezeten. Az EU egyik legtekintélyesebb politikusának számító Jean-Claude Juncker csütörtökön ismét szót emelt a korábbi szerz?dés értékeinek, egyben pedig legfontosabb elemeinek meg?rzése mellett. Luxemburg és más országok nem fogják tétlenül szemlélni, ha egyes országok a lényegét?l akarják megfosztani a tervezetet – hangoztatta, utalva arra, hogy ebben az esetben nemet kell mondania.
Németország csütörtökön este új, kompromisszumos javaslattervezetet küldött szét a tagállamoknak, ez többek között magyar szempontból is kedvez?, mivel tartalmazza a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó cikkelyt is. José Manuel Barroso, a brüszszeli uniós bizottság elnöke a szerz?dés tervezete kapcsán ugyanakkor elmondta, senki nem akar kormányok feletti szuperállamot, úgyhogy „kár ilyen képzeletbeli veszélyeket kreálni”. Ez egyenes utalás volt Margaret Beckett brit külügyminiszter el?z? napi kijelentésére, miszerint Nagy-Britanniában éles vita folyik a szerz?désr?l tartandó népszavazásról. Tony Blair kormányf? még az el?z? alkotmányos tervezet formálásának id?szakában népszavazást ígért, de az utóbbi hetekben már többször nyilvánosan kijelentette, hogy mivel az új szerz?déstervezet nem ölt alkotmányos formát, népszavazást sem kell róla tartani.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.