Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”
Fotó: Moldova elnöki hivatala
Meghosszabbították a legmagasabb fokú készültséget a Moldovai Köztársaság szakadár régiójában, Transznisztriában. Maia Sandu elnök ugyanakkor azt mondta, nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő Erdélyt féltve tartja veszélyesnek Románia és Moldova esetleges egyesülését.
2022. május 15., 19:122022. május 15., 19:12
Vadim Krasznoselszki tiraszpoli vezető az utóbbi hetek terrortámadásai miatt, illetve ezen akciók megismétlődésének veszélyére hivatkozva döntött a vörös riasztási fokozat fenntartása mellett a nemzetközileg el nem ismert Transznisztriában. A Dnyeszter folyó keleti részén elhelyezkedő, többségében orosz ajkúak lakta szakadár területen április 26-án vezették be a készültséget, miután – állítólag ukrajnai hátterű – ismeretlen elkövetők több helyen is robbantottak. Kijevből cáfolták a tiraszpoli gyanúsítást. Az orosz haderő jelenleg mintegy ezerötszáz-kétezer békefenntartónak minősített katonával van jelen Transznisztriában.
Áprilisban Rusztam Minnekajev orosz tábornok arról beszélt, hogy a Donbaszon kívül cél Ukrajna déli részének meghódítása is, így Oroszországnak összeköttetése lenne Moldova szakadár régiójával. Kent D. Logsdon, az Egyesült Államok chișinăui nagykövete ugyanakkor a minap azt mondta, jelenleg nincsenek arra utaló bizonyítékok, hogy Oroszország a Moldovai Köztársaságra is kiterjesztené a háborút.
Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”, azt viszont nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Moldova elnöke szerint a volt szovjet tagköztársaság számára most nincs arra utaló kockázat, hogy „a következő hetekben történne valami”, de a provokáció esélyét sem tartja kizártnak.
Közben újabb felmérést közöltek a Moldovai Köztársaságban:
A kutatás szerint ha népszavazást tartanának arról, Moldova váljon-e Románia részévé, az abszolút többség – 50,6 százalék – az egyesülés ellen szavazna. A megkérdezettek valamivel több, mint 35 százaléka voksolna igennel az egyesülésre, 9,4 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy nem tudnának dönteni.
Pozitív ugyanakkor az Európai Unió megítélése. A válaszadók 55 százaléka támogatná Moldova uniós csatlakozását, az orosz vezetéssel működő Eurázsiai Unióba való integrációt csak 22 százaléknyian támogatnák. Az ukrajnai háború megítélésében közel egyenlő arányban oszlik meg a Vlagyimir Putyin által indított katonai akciót támogatók (38 százalék), illetve a háborút indokolatlannak tartók (40,8 százalék) aránya.
Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő úgy véli, nagyon veszélyes lenne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, mivel vitatémává tenné a nemzetközi szerződések által rögzített határokat.
– mondta egy interjúban a baloldali politikus, aki korábban uniós biztosként is tevékenykedett. Azt is hozzátette: Magyarország komoly befektetéseket hajt végre Erdélyben, s „kérheti ezt a román régiót”. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e Románia és Moldova egyesülésének ötletét, Creţu azt mondta, ő az Európai Unión belüli „egymásra találást” támogatja. Mint fogalmazott: nem ez a megfelelő pillanat a határok újratárgyalásának felvetésére.
„Nézzék csak, mi zajlik tőlünk keletre vagy a Nyugat-Balkánon. Ott vannak a bosznia-hercegovinai kihívások, a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási szándéka. Valamilyen formában ide tartoznak Magyarország akciói is az erdélyi befektetésekkel. Ha lenne precedens, gondolja, hogy nem próbálná kihasználni a helyzetet?” – tette fel a kérdést Creţu Magyarországra utalva.
Kihangsúlyozta: realistának kell lenni. „Nagyon szeretjük a Prut folyón túli testvéreinket, de az ő biztonságukat szolgálja a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának szorgalmazása, s az EU-n belüli egymásra találás” – jelentette ki Ion Iliescu volt román államfő egykori tanácsosa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!