Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”
Fotó: Moldova elnöki hivatala
Meghosszabbították a legmagasabb fokú készültséget a Moldovai Köztársaság szakadár régiójában, Transznisztriában. Maia Sandu elnök ugyanakkor azt mondta, nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő Erdélyt féltve tartja veszélyesnek Románia és Moldova esetleges egyesülését.
2022. május 15., 19:122022. május 15., 19:12
Vadim Krasznoselszki tiraszpoli vezető az utóbbi hetek terrortámadásai miatt, illetve ezen akciók megismétlődésének veszélyére hivatkozva döntött a vörös riasztási fokozat fenntartása mellett a nemzetközileg el nem ismert Transznisztriában. A Dnyeszter folyó keleti részén elhelyezkedő, többségében orosz ajkúak lakta szakadár területen április 26-án vezették be a készültséget, miután – állítólag ukrajnai hátterű – ismeretlen elkövetők több helyen is robbantottak. Kijevből cáfolták a tiraszpoli gyanúsítást. Az orosz haderő jelenleg mintegy ezerötszáz-kétezer békefenntartónak minősített katonával van jelen Transznisztriában.
Áprilisban Rusztam Minnekajev orosz tábornok arról beszélt, hogy a Donbaszon kívül cél Ukrajna déli részének meghódítása is, így Oroszországnak összeköttetése lenne Moldova szakadár régiójával. Kent D. Logsdon, az Egyesült Államok chișinăui nagykövete ugyanakkor a minap azt mondta, jelenleg nincsenek arra utaló bizonyítékok, hogy Oroszország a Moldovai Köztársaságra is kiterjesztené a háborút.
Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”, azt viszont nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Moldova elnöke szerint a volt szovjet tagköztársaság számára most nincs arra utaló kockázat, hogy „a következő hetekben történne valami”, de a provokáció esélyét sem tartja kizártnak.
Közben újabb felmérést közöltek a Moldovai Köztársaságban:
A kutatás szerint ha népszavazást tartanának arról, Moldova váljon-e Románia részévé, az abszolút többség – 50,6 százalék – az egyesülés ellen szavazna. A megkérdezettek valamivel több, mint 35 százaléka voksolna igennel az egyesülésre, 9,4 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy nem tudnának dönteni.
Pozitív ugyanakkor az Európai Unió megítélése. A válaszadók 55 százaléka támogatná Moldova uniós csatlakozását, az orosz vezetéssel működő Eurázsiai Unióba való integrációt csak 22 százaléknyian támogatnák. Az ukrajnai háború megítélésében közel egyenlő arányban oszlik meg a Vlagyimir Putyin által indított katonai akciót támogatók (38 százalék), illetve a háborút indokolatlannak tartók (40,8 százalék) aránya.
Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő úgy véli, nagyon veszélyes lenne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, mivel vitatémává tenné a nemzetközi szerződések által rögzített határokat.
– mondta egy interjúban a baloldali politikus, aki korábban uniós biztosként is tevékenykedett. Azt is hozzátette: Magyarország komoly befektetéseket hajt végre Erdélyben, s „kérheti ezt a román régiót”. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e Románia és Moldova egyesülésének ötletét, Creţu azt mondta, ő az Európai Unión belüli „egymásra találást” támogatja. Mint fogalmazott: nem ez a megfelelő pillanat a határok újratárgyalásának felvetésére.
„Nézzék csak, mi zajlik tőlünk keletre vagy a Nyugat-Balkánon. Ott vannak a bosznia-hercegovinai kihívások, a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási szándéka. Valamilyen formában ide tartoznak Magyarország akciói is az erdélyi befektetésekkel. Ha lenne precedens, gondolja, hogy nem próbálná kihasználni a helyzetet?” – tette fel a kérdést Creţu Magyarországra utalva.
Kihangsúlyozta: realistának kell lenni. „Nagyon szeretjük a Prut folyón túli testvéreinket, de az ő biztonságukat szolgálja a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának szorgalmazása, s az EU-n belüli egymásra találás” – jelentette ki Ion Iliescu volt román államfő egykori tanácsosa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Reuters hírügynökséghez eljutott levelezés szerint az amerikai hadvezetés vizsgálja annak a lehetős
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elrendelte minden iráni hajó megsemmisítését, amely aknát próbál telepíteni a Hormuzi-szorosban.
Közös nyilatkozatban üdvözölte az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását lehetővé tevő európai uniós döntést az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, valamint az ukrán elnök csütörtök este.
Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön.
Egybehangzó brüsszeli értesülések szerint az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) 17 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett jóváhagyta a Diana Iovanovici Șoșoacă mentelmi jogának megvonására vonatkozó javaslatot.
Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák miniszterelnökkel – közölte a Tisza Párt csütörtökön a Facebook-oldalán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész találkozni Volodimir Zelenszkij elnökkel – jelentette be szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy az Iránnal folytatott konfliktusra „nincs időkeret”, és elutasította azokat a feltételezéseket, miszerint politikai megfontolások befolyásolnák a hozzáállását.
Egy jelentés szerint ukrán tisztségviselők azt javasolták, hogy a vitatott Donyec-medence egy részét nevezzék el „Donnylandnek”, hogy ezzel hízelegjenek Donald Trump elnök hiúságának, és „még inkább a maguk oldalára állítsák”.
A tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei (Coreper) jóváhagytak a 90 milliárd eurós hitel felvételét és folyósítását Ukrajnának, valamint megállapodtak az Oroszország elleni új, immár 20. szankciós csomagról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!