
Fotó: Vatican News
Az eső ellenére mintegy húszezren hallgatták a Szent Péter téren Ferenc pápa karácsonyi beszédét, melyben az egyházfő a pandémia okozta bezárkózás helyett párbeszédet, egymásra figyelést, közös cselekvést szorgalmazott a társadalomban éppúgy mint a nemzetközi politikai konfliktusok megoldásában.
2021. december 25., 18:162021. december 25., 18:16
A számadatot a vatikáni sajtóközpont közölte. Rómaiak és turisták esernyővel a kezükben hallgatták Ferenc pápát, aki 2020 húsvétja óta most először mondta el ünnepi beszédét ismét a hagyományos helyszínről, vagyis a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról. A tavalyi zárlattal ellentétben idén nyitva volt a Szent Péter tér is, a jelenlevőkre egyedül a maszkkötelezettség vonatkozott.
Ferenc pápa karácsonyi üzenete központjába a pandémia okozta globális társadalmi, gazdasági és politikai válsághelyzetet helyezte. Kijelentette,
– mondta a pápa. Úgy vélte, nemzetközi szinten is fennáll a veszély, hogy „összetett válsághelyzetekben a rövidebb kitérőre esik a választás a párbeszéd hosszabb útja helyett, pedig az az egyedüli, mely megosztott és tartós megoldáshoz vezet”. Megjegyezte, hogy a világ számos részén „véget nem érőnek tűnő” konfliktusok, „hatalmas tragédiák” zajlanak teljes hallgatástól és figyelmetlenségtől övezve: „nem halljuk meg oly sok fivérünk és nővérünk fájdalmát és elkeseredését”.
Karácsonyi beszédében szokás szerint felsorolta a világ konfliktusok dúlta térségeit, az első helyen a több mint tíz éve háború dúlta Szíriát említve. Irakot nevezte meg, amely nehezen tud talpra állni az országot sújtó hosszú háborús időszak után. Jemen gyermekeinek kiáltását idézte, megemlítette – az egyházfő szerint – precedens nélküli válságban élő Libanont. Kiemelte az izraeliek és palesztinok közötti „folyamatos feszültséget, mely megoldás nélkül húzódik, egyre súlyosabb társadalmi és politikai következményekkel”.
Ferenc pápa azt kérte, ne feledkezzünk meg Jézus szülővárosáról, Betlehemről, mivel a város nehéz időket él a pandémia okozta gazdasági válságban, mely megakadályozza, hogy a zarándokok eljussanak a Szentföldre. Párbeszédet szorgalmazott a Közel-Keleten, támaszt azoknak, akik a hazájukból menekülőknek humanitárius segítséget nyújtanak, vigaszt kért a negyven éve tartó konfliktusok miatt országa elhagyására kényszerített afgán népnek.
A politikusokat a „feszültségektől és ellentmondásoktól felborult” társadalom békítésére szólította fel. Említette Mianmart, ahol – hangsúlyozta – az intolerancia és az erőszak nem ritkán a keresztény közösséget veszi célba.
Megbékélést sürgetett Etiópiában, a terrorizmus sújtotta Száhel-övezetben, a politikai megosztottságtól, munkanélküliségtől és gazdasági egyenlőtlenségtől sújtott észak-afrikai országokban, a belső konfliktusoktól szenvedő Szudánban és Dél-Szudánban, ahova 2022-ben akar elutazni. Szolidaritást, békés együttélést, a jogok és kultúrák kölcsönös tiszteletét és elismerését kérte az amerikai kontinensen.
Vigaszt kért a pandémiában még inkább erőszak áldozataivá váló nőknek, reményt a gyerekeknek és a visszaélések miatt szenvedő fiataloknak. Vigaszt a magányos időseknek. Békességet és egységet a családoknak, amelyeket a nevelés és a társadalom alapkövének nevezett. A pápa egészséget kért a betegeknek, a legmegfelelőbb megoldás megtalálását sürgette a jelenlegi egészségügyi vészhelyzetben, ellátást és vakcinát a rászoruló népeknek, elismerést mindazoknak, akik családtagjaikat, a betegeket, a gyengébbeket gondozzák. Minél előbbi hazatérést kért a mostani konfliktusok háborús foglyai számára és azoknak, akik politikai okokból vannak börtönben.
Ne maradjunk közömbösek a migránsok, az elvándorlók és menekültek drámájával szemben, akik azt kérik, ne forduljunk el tőlük, ne tagadjuk meg a mindannyiunkban közös emberséget, vállaljuk magunkra élettörténeteiket”
– jelentette ki Ferenc pápa. A pápa a Föld védelmét és olyan megállapodásokat sürgetett, melyek a következő generációk számára biztosítják, hogy az életet tiszteletben tartó környezetben élhessenek.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!