
Fotó: Vatican News
Az eső ellenére mintegy húszezren hallgatták a Szent Péter téren Ferenc pápa karácsonyi beszédét, melyben az egyházfő a pandémia okozta bezárkózás helyett párbeszédet, egymásra figyelést, közös cselekvést szorgalmazott a társadalomban éppúgy mint a nemzetközi politikai konfliktusok megoldásában.
2021. december 25., 18:162021. december 25., 18:16
A számadatot a vatikáni sajtóközpont közölte. Rómaiak és turisták esernyővel a kezükben hallgatták Ferenc pápát, aki 2020 húsvétja óta most először mondta el ünnepi beszédét ismét a hagyományos helyszínről, vagyis a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról. A tavalyi zárlattal ellentétben idén nyitva volt a Szent Péter tér is, a jelenlevőkre egyedül a maszkkötelezettség vonatkozott.
Ferenc pápa karácsonyi üzenete központjába a pandémia okozta globális társadalmi, gazdasági és politikai válsághelyzetet helyezte. Kijelentette,
– mondta a pápa. Úgy vélte, nemzetközi szinten is fennáll a veszély, hogy „összetett válsághelyzetekben a rövidebb kitérőre esik a választás a párbeszéd hosszabb útja helyett, pedig az az egyedüli, mely megosztott és tartós megoldáshoz vezet”. Megjegyezte, hogy a világ számos részén „véget nem érőnek tűnő” konfliktusok, „hatalmas tragédiák” zajlanak teljes hallgatástól és figyelmetlenségtől övezve: „nem halljuk meg oly sok fivérünk és nővérünk fájdalmát és elkeseredését”.
Karácsonyi beszédében szokás szerint felsorolta a világ konfliktusok dúlta térségeit, az első helyen a több mint tíz éve háború dúlta Szíriát említve. Irakot nevezte meg, amely nehezen tud talpra állni az országot sújtó hosszú háborús időszak után. Jemen gyermekeinek kiáltását idézte, megemlítette – az egyházfő szerint – precedens nélküli válságban élő Libanont. Kiemelte az izraeliek és palesztinok közötti „folyamatos feszültséget, mely megoldás nélkül húzódik, egyre súlyosabb társadalmi és politikai következményekkel”.
Ferenc pápa azt kérte, ne feledkezzünk meg Jézus szülővárosáról, Betlehemről, mivel a város nehéz időket él a pandémia okozta gazdasági válságban, mely megakadályozza, hogy a zarándokok eljussanak a Szentföldre. Párbeszédet szorgalmazott a Közel-Keleten, támaszt azoknak, akik a hazájukból menekülőknek humanitárius segítséget nyújtanak, vigaszt kért a negyven éve tartó konfliktusok miatt országa elhagyására kényszerített afgán népnek.
A politikusokat a „feszültségektől és ellentmondásoktól felborult” társadalom békítésére szólította fel. Említette Mianmart, ahol – hangsúlyozta – az intolerancia és az erőszak nem ritkán a keresztény közösséget veszi célba.
Megbékélést sürgetett Etiópiában, a terrorizmus sújtotta Száhel-övezetben, a politikai megosztottságtól, munkanélküliségtől és gazdasági egyenlőtlenségtől sújtott észak-afrikai országokban, a belső konfliktusoktól szenvedő Szudánban és Dél-Szudánban, ahova 2022-ben akar elutazni. Szolidaritást, békés együttélést, a jogok és kultúrák kölcsönös tiszteletét és elismerését kérte az amerikai kontinensen.
Vigaszt kért a pandémiában még inkább erőszak áldozataivá váló nőknek, reményt a gyerekeknek és a visszaélések miatt szenvedő fiataloknak. Vigaszt a magányos időseknek. Békességet és egységet a családoknak, amelyeket a nevelés és a társadalom alapkövének nevezett. A pápa egészséget kért a betegeknek, a legmegfelelőbb megoldás megtalálását sürgette a jelenlegi egészségügyi vészhelyzetben, ellátást és vakcinát a rászoruló népeknek, elismerést mindazoknak, akik családtagjaikat, a betegeket, a gyengébbeket gondozzák. Minél előbbi hazatérést kért a mostani konfliktusok háborús foglyai számára és azoknak, akik politikai okokból vannak börtönben.
Ne maradjunk közömbösek a migránsok, az elvándorlók és menekültek drámájával szemben, akik azt kérik, ne forduljunk el tőlük, ne tagadjuk meg a mindannyiunkban közös emberséget, vállaljuk magunkra élettörténeteiket”
– jelentette ki Ferenc pápa. A pápa a Föld védelmét és olyan megállapodásokat sürgetett, melyek a következő generációk számára biztosítják, hogy az életet tiszteletben tartó környezetben élhessenek.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!