
Fotó: Vatican News
Az eső ellenére mintegy húszezren hallgatták a Szent Péter téren Ferenc pápa karácsonyi beszédét, melyben az egyházfő a pandémia okozta bezárkózás helyett párbeszédet, egymásra figyelést, közös cselekvést szorgalmazott a társadalomban éppúgy mint a nemzetközi politikai konfliktusok megoldásában.
2021. december 25., 18:162021. december 25., 18:16
A számadatot a vatikáni sajtóközpont közölte. Rómaiak és turisták esernyővel a kezükben hallgatták Ferenc pápát, aki 2020 húsvétja óta most először mondta el ünnepi beszédét ismét a hagyományos helyszínről, vagyis a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról. A tavalyi zárlattal ellentétben idén nyitva volt a Szent Péter tér is, a jelenlevőkre egyedül a maszkkötelezettség vonatkozott.
Ferenc pápa karácsonyi üzenete központjába a pandémia okozta globális társadalmi, gazdasági és politikai válsághelyzetet helyezte. Kijelentette,
– mondta a pápa. Úgy vélte, nemzetközi szinten is fennáll a veszély, hogy „összetett válsághelyzetekben a rövidebb kitérőre esik a választás a párbeszéd hosszabb útja helyett, pedig az az egyedüli, mely megosztott és tartós megoldáshoz vezet”. Megjegyezte, hogy a világ számos részén „véget nem érőnek tűnő” konfliktusok, „hatalmas tragédiák” zajlanak teljes hallgatástól és figyelmetlenségtől övezve: „nem halljuk meg oly sok fivérünk és nővérünk fájdalmát és elkeseredését”.
Karácsonyi beszédében szokás szerint felsorolta a világ konfliktusok dúlta térségeit, az első helyen a több mint tíz éve háború dúlta Szíriát említve. Irakot nevezte meg, amely nehezen tud talpra állni az országot sújtó hosszú háborús időszak után. Jemen gyermekeinek kiáltását idézte, megemlítette – az egyházfő szerint – precedens nélküli válságban élő Libanont. Kiemelte az izraeliek és palesztinok közötti „folyamatos feszültséget, mely megoldás nélkül húzódik, egyre súlyosabb társadalmi és politikai következményekkel”.
Ferenc pápa azt kérte, ne feledkezzünk meg Jézus szülővárosáról, Betlehemről, mivel a város nehéz időket él a pandémia okozta gazdasági válságban, mely megakadályozza, hogy a zarándokok eljussanak a Szentföldre. Párbeszédet szorgalmazott a Közel-Keleten, támaszt azoknak, akik a hazájukból menekülőknek humanitárius segítséget nyújtanak, vigaszt kért a negyven éve tartó konfliktusok miatt országa elhagyására kényszerített afgán népnek.
A politikusokat a „feszültségektől és ellentmondásoktól felborult” társadalom békítésére szólította fel. Említette Mianmart, ahol – hangsúlyozta – az intolerancia és az erőszak nem ritkán a keresztény közösséget veszi célba.
Megbékélést sürgetett Etiópiában, a terrorizmus sújtotta Száhel-övezetben, a politikai megosztottságtól, munkanélküliségtől és gazdasági egyenlőtlenségtől sújtott észak-afrikai országokban, a belső konfliktusoktól szenvedő Szudánban és Dél-Szudánban, ahova 2022-ben akar elutazni. Szolidaritást, békés együttélést, a jogok és kultúrák kölcsönös tiszteletét és elismerését kérte az amerikai kontinensen.
Vigaszt kért a pandémiában még inkább erőszak áldozataivá váló nőknek, reményt a gyerekeknek és a visszaélések miatt szenvedő fiataloknak. Vigaszt a magányos időseknek. Békességet és egységet a családoknak, amelyeket a nevelés és a társadalom alapkövének nevezett. A pápa egészséget kért a betegeknek, a legmegfelelőbb megoldás megtalálását sürgette a jelenlegi egészségügyi vészhelyzetben, ellátást és vakcinát a rászoruló népeknek, elismerést mindazoknak, akik családtagjaikat, a betegeket, a gyengébbeket gondozzák. Minél előbbi hazatérést kért a mostani konfliktusok háborús foglyai számára és azoknak, akik politikai okokból vannak börtönben.
Ne maradjunk közömbösek a migránsok, az elvándorlók és menekültek drámájával szemben, akik azt kérik, ne forduljunk el tőlük, ne tagadjuk meg a mindannyiunkban közös emberséget, vállaljuk magunkra élettörténeteiket”
– jelentette ki Ferenc pápa. A pápa a Föld védelmét és olyan megállapodásokat sürgetett, melyek a következő generációk számára biztosítják, hogy az életet tiszteletben tartó környezetben élhessenek.
Az orosz hadsereg 115 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra, az eszközök közel ötöde célba talált, többen meghaltak és megsebesültek, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a csapásokban.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
szóljon hozzá!