
Fotó: Képernyőmentés
A megújuláshoz az egyháznak nem elegendőek a programok és a modernizációs tervek, az egyháznak saját érdekei védelme és bezárkózás helyett nyitnia kell a világra a Szentlélek újító erejével – hangoztatta homíliájában Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap.
2022. június 05., 14:412022. június 05., 14:41
A pápa kijelentette: az egyháznak „fiziológiai igénye van” arra, hogy Isten igéjét hirdesse, és ne maradjon „önmagába bezárva”.
„Ne nyáj legyünk, mely a kerítést erősíti, hanem nyitott legelő, ahol mindenki táplálkozhat Isten szépségéből (..) befogadó otthon legyünk megosztó falak nélkül” – fogalmazott az egyházfő.
Pünkösd vasárnap lépett életbe a vatikáni kúria reformja, amelyet Ferenc pápa a március 19-i Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúcióval rendelt el. A reformcsomagot a bíborosi testület Ferenc pápa 2013-as megválasztásakor kezdeményezte. Az új apostoli konstitúció missziósabb jellegűvé teszi a Kúria struktúráját, hogy még inkább a részegyházak és az evangelizáció szolgálatába álljon – foglalta össze a Vatikáni Rádió.
A szertartáson portugálul az egyházért, kínaiul a pápáért és a papságért, franciául a népekért és a kormányzókért, héberül a menekültekért, szegényekért, szenvedőkért, valamint olaszul a hívőkért imádkoztak.
Két év óta először a pünkösdi misén tele volt a Szent Péter-bazilika. 2020-ban - a koronavírus-világjárvány miatt – néhány tucatnyi hívő lehetett jelen, tavaly többen voltak, de biztonsági távolságra foglaltak helyet egymástól.
Az egyházfő emlékeztetett a száz napja tartó ukrajnai háborúra: aggodalmát fejezte ki a konfliktus „egyre veszélyesebb” kiszélesedése miatt. Arra kérte a nemzetek vezetőit, hogy „ne sodorják rombolásba az emberiséget”. A pápa „igazi” tárgyalást, tűzszünetet, fenntartható megoldást sürgetett, valamint a kelet-ukrajnai városok és települések elpusztításának befejezését kérte.
A római Pantheonba is visszatért a pünkösdi hagyomány, mely szerint délben az ókori műemlék mennyezeti nyílásából vörös rózsaszirmokat hullajtottak alá a tűzoltók a Szentlélek alászállásának jelképeként.
Ferenc pápa szombaton videóüzenetben köszöntötte a katolikus karizmatikus megújulás nemzetközi szolgálatát (Charis), amely 2019 pünkösdjén kezdte el tevékenységét. Az egyházfő békét szorgalmazott a világ háború sújtotta térségeiben, az elsők között Ukrajnát nevezve meg. Az apostoli paloták udvarán gyermekekkel is találkozott, akik között ukrajnai menekültek is voltak. Egyikük kérdésére, hogy mikor látogat el Ukrajnába, Ferenc pápa úgy válaszolt, „szeretnék ellátogatni Ukrajnába, de várnom kell”. Hozzátette, hogy a jövő héten fogadja az ukrajnai kormány képviselőit.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!