
Fotó: MTI
A Hídnak mindenképpen lesz „kisebbségi programja” – húzta alá Bugár. Szerinte a mostani bejelentésnél fontosabb lesz a „második lépés”, amikor meg kell szerezni a pártalapításhoz szükséges 10 ezer támogatói aláírást, el kell készíteni a programot, megszervezni az alakuló ülést és megválasztani a párt vezető szerveit.
Az új párt hivatalos neve Híd-Most, Együttműködés Pártja – Strana spolupráce, s jobbközép politikai irányvonalat kíván követni. A sajtótájékoztatón Bugáron kívül Simon Zsolt, Gál Gábor, Bastrnák Tibor, A. Nagy László és Vörös Péter is jelen voltak. A Híd alapelveit az együttműködés, a tisztesség, a nyitottság, a bizalom és a felelősség jelentik. Az új párt színe a narancssárga. Kérdésre válaszolva Bugár megjegyezte: ez nem függ össze azzal, hogy a Fidesznek is ez a színe.
A párt alapítói szeretnék megmutatni, hogy „bármelyikünk nemzetisége nem lehet akadálya annak bizonyítására, hogy mi, tehát magyarok és szlovákok, együtt tudunk működni” – jelentette ki Bugár, aki hosszú éveken keresztül az MKP elnöke volt. Példaként az egyre növekvő számú dél-szlovákiai vegyes házasságot hozta fel, ahol a partnerek bizonyítják, hogy a magyarok és a szlovákok együtt tudnak működni.
Saját és társai kilépését az MKP-ból Bugár azzal indokolta, hogy Csáky Pál pártelnök és a pártvezetés általában nem volt hajlandó meghallgatni a kisebbségi véleményt, s véleménye szerint nem is akart megegyezni a belső ellenzékkel. A Csáky vezette MKP-nek „nincs közérthető programja, nincs jövőképe, nem tudja véleményét érthetően megjeleníteni, veszít politikai súlyából, elszigetelődik, magába zárkózik” – jelentette ki Bugár. Hozzátette: „Ez az MKP már nem az a párt, amelyet 1998-ban alapítottunk.” Úgy vélte, hogy az MKP-ben bizalmi válság van.
A Híd alternatívát akar kínálni az MKP-vel és a többi párttal szemben a választóknak – mondta Bugár. Ugyanakkor aláhúzta, hogy „a szlovák pártoknak nincs kisebbségi programjuk”. Jelezte, hogy az új párt iránt szlovák értelmiségiek is érdeklődnek, de neveket nem volt hajlandó elárulni.
Az MKP-Híd viszonyt firtató kérdésekre válaszolva Bugár úgy fogalmazott, hogy az MKP nem ellenség, de politikai ellenfél lesz, mint a többi működő parlamenti párt. Úgy véli: alaptalan az az aggodalom, hogy két magyar párt vetélkedése esetén a szlovákiai magyarok parlamenti képviselet nélkül maradhatnak. A politikus kifejtette: az MKP 1998-ban három magyar pártból alakult, kemény viták voltak, de mindig meg tudtak egyezni. Az ilyen megegyezésekre természetesen a jövőben is lehetőség van.
Az MKP rossz és átgondolatlan lépésnek tartja az új szlovákiai magyar párt megalapítását – jelentette ki Csáky Pál, a párt elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén. „Demokraták vagyunk, tiszteletben tartjuk ezt a döntést, de politikai ellenfelek lettünk, és számolni kell azzal, hogy versengésünk kemény lesz” – mondta Csáky. Leszögezte: az MKP folytatni fogja eddigi politikáját. Szerinte a szlovákiai magyar választók döntő többsége egységet akar, s nem támogatja egy másik párt létrehozását.
Csáky állította: az MKP vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy ez a helyzet ne következzen be. Egyúttal visszautasította Bugár Béla állítását, miszerint a fejleményekért az MKP vezetése a felelős, mert nem volt hajlandó tárgyalni a belső ellenzékkel.
„Azt javasoljuk tagjainknak, hogy ne lépjenek ki az MKP-ból, s ne támogassák az új pártot, mert nincs szükségünk ilyen kalandokra. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy tagjainkat és a velünk szimpatizálókat meggyőzzük arról: az MKP akcióképes párt és az is marad” – hangsúlyozta Csáky.
Berényi József elnökhelyettes alaptalannak minősítette és cáfolta a kilépők azon állítását, hogy az MKP elszigetelődik és nem működik együtt a szlovák pártokkal. „Közismert tények igazolják, hogy ez nem igaz” – húzta alá Berényi. Kifejtette: az utóbbi időben az MKP-nak éppen a szlovák pártokkal együttműködve sikerült elérnie például azt, hogy a szlovákiai magyar tankönyvekben kétnyelvű földrajzi megnevezések szerepeljenek.
Az MKP több vezetője is a sajtóértekezleten úgy fogalmazott: nem értik, miért kell az új magyar párt. „Mindkét félnek közös érdekei vannak, lényegében ugyanazokat a választókat, régiókat fogjuk megszólítani, ugyanazt fogjuk nekik felajánlani. Nehéz megérteni, mi történik” – fejtette ki véleményét Miklós László, a párt mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke.
Kérdésre válaszolva Csáky elmondta: egyelőre még nem mérlegelték, hogyan álljanak hozzá ahhoz a tényhez, hogy az MKP-ból való kilépéssel a parlamentben gyakorlatilag egy új politikai párt kezdi meg működését, amelynek tagjai mandátumukat az MKP listáján szerezték meg, s két bizottsági elnöki tisztség is van a kezükben. A. Nagy László az emberi jogi, míg Gál Gábor az összeférhetetlenségi bizottság elnöke. Gál Gábor azonban délelőtt bejelentette, hogy már lemondott bizottsági elnöki tisztségéről az új párt megalakulásával összefüggésben.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.