
Fotó: Petr Hloušek, Právo
Miközben Angela Merkel német kancellár továbbra is helyesli a menekültek beengedését Magyarországról, Csehország nem akar erős muszlim közösséget a területén.
2016. augusztus 23., 18:462016. augusztus 23., 18:46
2016. augusztus 23., 20:282016. augusztus 23., 20:28
A más kultúrákhoz és civilizációkhoz tartozók folytatódó, tömeges bevándorlása lerombolja Európát – jelentette ki Václav Klaus volt cseh államfő hétfőn este az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű, német parlamenten (Bundestag) kívüli párt választási gyűlésén.
Az észak-németországi Schwerinben tartott rendezvényen Klaus egyértelműen kiállt Angela Merkel német kancellár politikájával szemben, és a tömegek lázadásának szükségességéről beszélt. A közismerten euroszkeptikus politikus szerint az Európában megjelent terrorizmus a jelenlegi bevándorlási hullám egyik eredménye, de hozzátette, a más kultúrákhoz és civilizációkhoz tartozók folytatódó, tömeges bevándorlása Európa lerombolásával fenyeget a terrorizmus nélkül is. „Ennek elkerülésére alapvető és mély társadalmi változás szükséges, majdnemhogy forradalom” – fogalmazott a volt államfő.
Klaus szavaival összhangban Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök közölte: nem szeretné, hogy erős muszlim közösség alakuljon ki hazájában. A kormányfő a Právo című lapban kedden megjelent interjúban azt mondta: nem szabad azt állítani, hogy minden muszlim menekült terrorista, de Csehország azzal sem ért egyet, hogy ellenőrzés nélkül bárkit befogadjon, ahogy azt a múlt évben Németország tette. A korábbi tapasztalatok ugyanis szerinte azt mutatják, Európa nem volt képes a muszlim bevándorlók sikeres integrációjára.
„Nálunk nincs semmiféle erős muszlim közösség. Az igazat megvallva nem is szeretnénk, hogy itt bármiféle erős muszlim közösség kialakuljon, tekintettel a másutt már látható problémákra is” – idézte az MTI Sobotkát, hozzátéve: az illegális bevándorlók és a terrorizmus problémáját a csütörtökön Prágába látogató Angela Merkel német kancellárral is megvitatja. A tízmillió lelkes Csehországban mintegy 10 ezer ember vallja magát muszlimnak.
Eközben Angela Merkel kitart amellett, hogy a menekültek Magyarországról Németországba történő beutazásának engedélyezéséről tavaly szeptemberben hozott döntés „szükséges és helyes” volt. A német kancellár a Ruhr Nachrichten című lap keddi interjújában kiemelte: figyelembe kell venni, hogy a korábban kibontakozott fejlemények révén augusztusban és szeptemberben kiéleződött a helyzet, hiszen egyre többen keltek át gyalog Magyarországról Ausztriába, és „Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzet” alakult ki.
„Ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége a háború és a terror elől menekült hozzánk Szíriából és Irakból, és humanitárius kötelességünk volt segíteni és ellátni őket” – magyarázta a politikus. Merkel meggyőződésének adott hangot, miszerint sikerülni fog a tartósan Németországban maradó bevándorlók integrációja, egyúttal közölte: elvárja a régen az országban élő török származású emberektől, hogy „nagymértékű lojalitással” viszonyuljanak a német államhoz.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!