Az egyház azt szeretné, ha továbbra is ingyenes lenne a belépés a várhatóan december 7-én újranyíló Notre-Dame-székesegyházba
Fotó: Balogh Levente
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól, újjáélesztve ezzel a vallási örökség finanszírozásáról szóló vitát. A katolikus egyház nem támogatja a kormány elképzelését.
2024. október 25., 12:592024. október 25., 12:59
„Látogatónként mindössze öt euróval évente 75 millió eurót tudnánk összegyűjteni. A párizsi Notre-Dame megmentené Párizs és Franciaország összes templomát. Csodálatos jelkép lenne” – mondta Rachida Dati kulturális miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.
Bruno Retailleau belügyminiszter, aki Franciaországban a vallási ügyekért is felelős, azonnal támogatásáról biztosította kollégáját, példaként említve a Barcelonában még épülő Sagrada Família székesegyházat, ahol belépődíjat kell fizetni.
Az egyházkerület azonban csütörtökön a templomok és katedrálisok ingyenességének elvére emlékeztetett, amelyhez a franciaországi katolikus egyház továbbra is ragaszkodik.
miszerint „minden férfit és nőt feltétel nélkül és ezért szükségszerűen ingyenesen fogad” – írta közleményében az egyházmegye.
A párizsi Notre-Dame Európa egyik leglátogatottabb épülete, 2017-ben 12 millió látogatója volt, a december 7-re tervezett újranyitás után pedig évi „14–15 millióra” számít az egyházmegye.
Alig három hónappal a székesegyház újbóli megnyitása előtt visszatért csütörtökön a Notre-Dame-ba az északi harangtoronynak a 2019-es tűzvészben megrongálódott nyolc harangja.
„Európában mindenhol díjköteles a belépés a legjelentősebb vallási épületekbe” – hangsúlyozta a francia kulturális miniszter, aki egyben a francia főváros 7. kerületének polgármestere is. Véleménye szerint „az EU-n kívülről érkező látogatóknak többet kellene fizetniük a múzeumokba szóló belépőjegyükért is, hogy finanszírozni lehessen a nemzeti kulturális örökség védelmét”.
Franciaországban az egyház és az államot szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény tiltja az egyházi épületekbe való belépésre vonatkozó „adót” vagy „díjat”, ellentétben Olaszországgal. A francia állam 1905-ben a vallási célokra szolgáló épületeket állami tulajdonná nyilvánította, és vállalta fenntartásukat. Az eredetileg egyházellenes intézkedések, mint például a templom- és plébániaépületek államosítása mára a támogatás közvetett formájává alakultak át, ugyanis az épületek fenntartási költségeit alapvetően közpénzekből biztosítják.
Az országban bejegyzett mintegy 50 ezer vallási épület közül körülbelül ötezer szorul sürgős felújításra, ezért Emmanuel Macron államfő 2023 szeptemberében egy országos adománygyűjtő kampányt indított egy pénzügyi alap létrehozására. A cél az, hogy négy év alatt legalább 200 millió eurót gyűljön össze, amelyet a kistelepülések vallási épületeinek felújítására fordítanának.
Párizs és Versailles a mai napig a leglátogatottabb idegenforgalmi célpontok közé tartozik, naponta turisták tízezrei fordulnak meg a két városban. Az elmúlt napokban nekünk is alkalmunk nyílt odautazni – és megértettük, miért nyűgöznek le mindenkit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!