Nem tekinthetők teljesen politikamentesnek a helyenként erőszakos szerbiai megmozdulások
Fotó: Facebook/Szeretlek Egerszeg
Egy hete zavargásokról, tüntetésekről érkeznek hírek a Romániával szomszédos Szerbiából. Valóban csak a járvány miatti újabb szigorítások ellenzői vonultak az utcákra, vagy olyan ellenzékiek is, akiket zavar az Aleksandar Vucic államfő nevével fémjelzett jobboldali Szerb Haladó Párt (SNS) friss választási sikere?
2020. július 15., 20:242020. július 15., 20:24
Két napig tartó erőszakos tiltakozások után az elmúlt hét végén már többnyire békésen demonstráltak Szerbia-szerte. Hírügynökségi beszámolók szerint a tüntetők a nagyobb városok fontosabb épületei előtt ülve demonstráltak az ellen, hogy a koronavírus-járvány második hullámát sem úgy kezeli a szerbiai vezetés, ahogyan azt szerintük kellene.
A június 21-ei parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokat a kormányzó SNS kétharmados többséggel megnyerte, közvetlenül ezután újból tüntetők vonultak a parlamenthez. Tóth Péter vajdasági magyar újságíró a Krónika megkeresésére elmondta: a tüntetők közül sokan a korábbi járványügyi korlátozások újbóli bevezetésétől tartva mennek ki az utcákra.
– fogalmazott a Kishegyesen élő újságíró.
Ami a választásokat illeti, az ellenzékiek közül egyetlen párt lépte át a korábban ötről három százalékosra csökkentett választási küszöböt, valamint még néhány kisebbségi párt jutott be a parlamentbe, számukra nem volt küszöb. „Így most a nem túl nagy támogatottságú, de annál hangosabb ellenzékiek is utcára vonulnak, illetve próbálják politikai céljaikra felhasználni azokat, akik egyébként nem politikai okokból vonulnak ki tiltakozni. Kezdetben el is zavarták a tüntetők a politikusokat, de nem tekinthetőek a megmozdulások teljesen politikamentesnek, mivel a kormány lemondását is követelik, Vucic ellen is tüntetnek, bekiabálnak egyesek” – számolt be a helyzetről Tóth Péter. Megemlítette azt is, hogy
„Állítólag több külföldi titkosszolgálat is gerjeszti az elégedetlenséget. Elemzők szerint például az oroszok is így próbálják Vucicék hatalmát gyengíteni, egyben megakadályozni Koszovó esetleges elismerését” – tette hozzá a vajdasági újságíró. Mint mondta, rendkívül „változatos” a tüntetők összetétele.
– tájékoztatta lapunkat Tóth Péter.
Fotó: BalkanInsight/Twitter
Hogyan kezelte a koronavírus-válságot a szerb kormány? – kérdeztük. „Március 15-én vezették be a rendkívüli állapotot és elég szigorú intézkedések voltak, de sikerült a járványt viszonylag jól visszaszorítani. Ezt követően megszűnt a szigor, megtartották a korábban elhalasztott választásokat, a járványügyi helyzet viszont romlani kezdett. Az okokat nem tudni pontosan. Biztosan hozzájárult a szigor enyhítése, de ugyanakkor a régió országaiban is hasonlóan romlik a helyzet.
Naponta 250–305 új eset regisztrálnak, a halálozások száma naponta meghaladja a tíz főt” – összegezte a helyzetet a vajdasági magyar újságíró.
Tóth Péter szerint nagyon nehéz megjósolni, meddig folytatódhatnak a tüntetések. „Egyfajta 22-es csapdájára kezd hasonlítani a dolog: ha a hatalom szigorít, azért tüntethetnek, ha nem szigorít és romlik a járványügyi helyzet, az lehet az elégedetlenség oka” – fogalmazott az újságíró. Kiemelte: hamarosan érezhetők lesznek a gazdasági következmények, ami szintén érzékenyen érinti a lakosságot.
Ördögh Tibor, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa néhány nappal ezelőtt a magyarországi Inforádiónak azt mondta,
engedélyezve mindennemű rendezvény megtartását, ami hozzájárulhatott az esetszámok megugrásához az országban. Mindezt tetézte egy botrány is június közepén, ami a fertőzések valódi számának elhallgatásáról szólt: állítólag nem egyeztek a hivatalos adatok a valóban elhunytak, valamint megbetegedettek számával, mindezt pedig egyesek arra vezették vissza, hogy a kormány mindenképp szerette volna megtartani a választásokat, amihez jó eredményekre volt szükség – magyarázta a szakértő, aki szerint mindez hozzájárult az állami intézményekkel szembeni bizalomvesztéshez.
Az egyetemi adjunktus szerint a zavargások hátterében ugyanakkor meghúzódik egyfajta frusztráció is. Tekintettel arra, hogy az emberek már a koronavírus-járvány előtt, mintegy másfél éven át, szombatról szombatra az utcára jártak demonstrálni, a kormányzó párt és Aleksandar Vucic távozását követelve, ugyanakkor ezek még békés megmozdulások voltak. Ördögh Tibor úgy vélte, a frusztráció most beteljesedett, és olyan szélsőségesek is csatlakoztak a békés tüntetői körhöz, akik erőszakot és agressziót is használva akár a rendőrökkel is összecsapnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!