
Fotó: MTI
2011. január 04., 10:232011. január 04., 10:23
Orbán Viktor: Európának erősebb világversenyben kell helytállnia
Magyarország az EU elnöke
Az erős Európa felé tett jelentős lépéseket és a keleti partnerség kiteljesítését várja Orbán Viktor miniszterelnök a szombaton elkezdődött magyar EU-elnökségtől. Az Európa Tanács honlapján megjelent interjújában a kormányfő kijelentette, mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében a soros magyar elnökség mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon. (A stratégia a következő tíz esztendő átfogó gazdasági növekedési, foglalkoztatási és innovációs programját tartalmazza.)
„A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz” – állapította meg Orbán, hozzátéve: a világban „elképesztő sebességű és mélységű átalakulás zajlik”, és Európának az eddigieknél sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia. A Magyarország féléves elnökségét érintő legfőbb feladatok között a miniszterelnök az egységes, európai romastratégia kidolgozását említette, valamint azt, hogy a nyugat-balkáni országok előtt is meg kell nyitni az európai perspektívát, ugyanakkor leszögezte: Budapest minden erejével támogatni fogja, hogy Románia és Bulgária csatlakozhassék a schengeni térséghez. „Az Európai Unió versenyképessége elképzelhetetlen az európai hagyományoknak megfelelő, jól működő mezőgazdasági termelés nélkül” – hangoztatta, és ennek kapcsán kiemelte a közös agrárpolitika fontosságát is. Az euró válságáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek okai között szerepel az egyes európai régiók gazdasági fejlettsége közötti különbség, ezért szükséges a kohéziós törekvések további erősítése.
Schmitt Pál államfő újévi televíziós köszöntőjében hangsúlyozta: az európai uniós elnöki tisztség hatalmas lehetőség az ország és a nemzet számára. „A sors játéka, hogy ez idő alatt újra egy fennhatóság alá kerül minden Európában élő magyar, s ha közjogi értelemben nem is, de szellemében, még ha fél esztendőre is, egyesülhet nemzetünk” – emelte ki a köztársasági elnök. Magyarország különben hivatalosan január 6-án veszi át Belgiumtól a stafétát, és július elsején Lengyelországnak adja tovább. Az EU-elnökségi fél év „felvezetőjét” péntekről szombatra virradóra a budapesti Millenáris Parkban Európa mi vagyunk címmel nagyszabású szilveszteri bulival rendezték meg, amelyre több ezren látogattak el. Nagy Anna kormányszóvivő szerint a magyar elnökség lesz a „legkulturálisabb” az EU történetében, ami azt jelenti, hogy még soha egyetlen elnökséget ellátó ország nem rendezett annyi kulturális programot, mint Magyarország fog: a következő fél évben több mint 260 szakmai rendezvénynek ad helyet az ország, amelyekre 40–50 ezer külföldi látogató, diplomata, újságíró érkezik majd.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.