Fekete elnök a Fehér Házban

Obama 338 elektori voksot szerzett, míg McCain 163-at. Obamának a győzelemhez elegendő lett volna 270 elektori voks. A lapzártánkig összesített eredmények szerint a választáson részt vevő polgárok 52 százaléka Obamára, 47 százaléka pedig McCainre adta voksát. Obamára közel 55,9 milliónyian adták szavazatukat, McCain pedig közel 51 millió voksot gyűjtött össze. A szavazóhelyiségeknél készült exit poll felmérések szerint a választók többségét leginkább a gazdaság állapota aggasztja. Az Egyesült Államok történetének leghosszabb választási kampányát követően Barack Obama lesz az első afroamerikai elnök, az első olyan elnök, aki Hawaiin született, és John F. Kennedy óta az első északi államból való demokrata elnök.

John McCain, a Republikánus Párt elnökjelöltje tegnap reggel gratulált Barack Obamának győzelméhez.  McCain az arizonai fővárosban, Phoenixben hívei előtt kijelentette, hogy az amerikai nép világosan szólt ezen a történelmi választáson. Megígérte: minden tőle telhető segítséget megad Obamának ahhoz, hogy ezekben a nehéz időkben, a sok kihívás közepette vezesse az Egyesült Államokat. McCain feleségével, valamint alelnökjelöltjével, Sarah Palin alaszkai kormányzóval az oldalán kijelentette: nagyra értékeli és csodálja Obama kitartását, valamint azt a képességét, hogy „olyan sok amerikaiban fel tudta ébreszteni a reményt”. Hangsúlyozta, hogy történelmi választás ez az afrikai amerikaiak szempontjából.

„Gratulálok, és jó mulatást!”

George Bush amerikai elnök is gratulált Obamának. Dana Perino fehér házi szóvivő szerint Bush felhívta telefonon Obamát, és azt mondta neki, hogy „élete legnagyobb utazása előtt áll”. „Gratulálok, és jó mulatást” – mondta. Bush meghívta Obamát és családját, hogy mihamarabb látogassanak el a Fehér Házba.

A változás „megérkezett” az Egyesült Államokba – jelentette ki Barack Obama amerikai elnökké választása utáni első beszédében. Megköszönte támogatóinak, munkatársainak és családjának, hogy hozzásegítették győzelméhez, s méltatta republikánus ellenfelét. Megkérdezte: választási győzelme után kételkedik-e még valaki abban, hogy az Egyesült Államokban minden lehetséges. Ezzel arra utalt, hogy az ország történetében ő az első afroamerikai, akit elnökké választottak. „Az Egyesült Államok nagy kihívások előtt áll, két háborút visel, s eközben hosszú idő óta a legsúlyosabb pénzügyi válsággal is szembe kell néznie – mondta Obama, arra kérve az amerikai népet, hogy egységbe forrva, áldozatvállalással lásson neki a nehézségek megoldásának.

Óvatos orosz reakció

Barack Obama elnökké választása nyomán az orosz külügyminisztérium az eddiginél konstruktívabb megközelítéseket remél az orosz–amerikai kapcsolatokban. Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes kijelentette: a hírek alapján arra lehet számítani, hogy frissülnek majd a fontos problémákkal kapcsolatos amerikai megközelítések, így a külpolitikát, s ezen belül az amerikai–orosz kapcsolatokat illetően is. Hozzátette, hogy a külpolitika mellett Moszkva gazdasági és pénzügyi téren is jobb együttműködésre számít.

Nem késlekedtek a romániai reakciók sem: Traian Băsescu államfő és Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök a kétoldalú stratégiai partnerség szempontját hangsúlyozva, az együttműködés elmélyítésének folytatását remélve fejezte ki jókívánságait Barack Obamának. Băsescu megállapította: az Obama által folytatott sikeres választási kampányt Romániában is nagy figyelemmel kísérték, az megerősítette az amerikai demokráciába vetett bizalmat az egész világon. Barack Obama megválasztására olyan pillanatban került sor, amikor a román–amerikai stratégiai partnerség keretében zajló együttműködés elérte csúcspontját – olvasható az üzenetben.

Băsescu szerint a két ország között zajló, politikai és biztonsági kérdéseket illető párbeszéd jelentős mértékben élénkült, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy gyarapodtak az amerikai befektetések Romániában, élénkültek a kereskedelmi kapcsolatok. Băsescu egyébként egy korábbi rádiónyilatkozatában kifejtette: az amerikai külpolitikát alapjában véve nem befolyásolja, hogy ki költözik a Fehér Házba. Szerinte a jövőben fokozódik majd az Egyesült Államok figyelme a fekete-tengeri térség iránt. Emlékeztetett arra, hogy Románia afganisztáni és iraki jelenléte szempontjából sem várható nagy változás, hiszen a helyzet korántsem mondható stabilnak azokban a térségekben. Tăriceanu ugyancsak a stratégiai partnerség szempontjait hangsúlyozta üzenetében, kifejezve reményét, hogy Obama győzelmével sikerül elmélyíteni az együttműködési projekteket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a sajtónak nyilatkozva hangot adott reményének, hogy Obama és az amerikai demokraták diadala révén nagyobb figyelem irányul majd az emberi és a kisebbségi jogok problémájára, amely szerinte eddig másodrangú helyet foglalt el az amerikai politikában.

Hírösszefoglaló

Barack Obama portréja

Barack Obama 1961. augusztus 4-én született a hawaii Honoluluban. Nős, két lányuk van: az 1998-ban született Malia (1998) és a 2001-ben született Natasha. Tagja a protestáns Krisztus Egyesült Egyházának (United Church of Christ). Kenyai apától (Barack Obama) és kansasi fehér bőrű amerikai anyától (Stanley Ann Dunham) származik. A szülők a Hawaii Egyetemen ismerték meg egymást, és Honoluluban házasodtak össze. Két évvel fiuk születése után elváltak. A Harvard Egyetemen közgazdászvégzettséget szerző apa végül visszatért Kenyába, ahol neves szakember lett. 1982-ben autóbalesetben meghalt. Obama anyja hozzáment egy indonéz férfihoz, Lolo Soetoróhoz, majd a kisfiúval együtt Indonéziába költöztek, és született egy lányuk. A fiú 10 éves korában visszaköltözött Hawaiira, és attól fogva anyai nagyszülei nevelték. (Nagyanyja egy nappal az elnökválasztás előtt hunyt el.) Obama a New York-i Columbia Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát, később pedig a Harvard Egyetemen jogi doktorátust. Első afroamerikaiként lett a Harvard jogi folyóiratának elnöke. Első munkahelye egy New York-i pénzügyi tanácsadó cégnél volt, majd szervező lett egy egyházi alapítású, chicagói szervezetnél, amely a szegénynegyedekben élők körülményein igyekezett javítani. Dolgozott egy ügyvédi irodában is, ahol megismerte leendő feleségét. A jogi diploma megszerzése után polgári ügyekkel foglalkozó ügyvéd lett egy kis chicagói irodában, majd alkotmányjogot oktatott a Chicagói Egyetemen. Felesége szintén a Harvardon végzett jogászként. Obamát 1996-ban választották be Illinois állam szenátusába. Jóléti és etikai kérdésekkel foglalkozott, valamint annak az intézkedésnek a kidolgozásával, amely szerint a rendőrségnek emberölési ügyekben elektronikus úton rögzítenie kell a kihallgatásokat és vallomástételeket. 2004-ben elnyerte Illinois állam egyik szenátori székét az amerikai felsőházban.