
Migránsok Görögországban. Az EU nincs felkészülve egy, a 2015-ben tapasztalthoz hasonló újabb menekülthullámra
Fotó: MTI
Az Európai Unió fejenként 2000 euróval fogja ösztönözni a görög szigetek menekülttáboraiban tartózkodó bevándorlók önkéntes hazatérését származási országaikba – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos csütörtökön Athénban.
2020. március 12., 19:312020. március 12., 19:31
Sajtótájékoztatóján Johansson elmondta, hogy az egy hónapig érvényes felajánlás azoknak elérhető, akik még január elseje előtt érkeztek Görögországba.
„Abban állapodtunk meg Görögországgal, hogy különleges, ideiglenes támogatást nyújtunk az önkéntes visszatérésekhez. A görög illetékesek szerint mintegy ötezer ember élhet ezzel a lehetőséggel” – fogalmazott.
– mondta, hozzátéve, hogy ezen önkéntes visszatéréseket a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) koordinálja.
Tájékoztatása szerint az uniós felajánlás nem vonatkozik azokra, akik Törökország azon bejelentését követően lépték át a görög-török határ, miszerint Ankara többé nem állja útját az Európába igyekvőknek.
– szögezte le.
Az uniós biztos továbbá „jó kezdetnek” nevezte hét uniós tagállam – Németország, Franciaország, Írország, Finnország, Portugália, Luxemburg és Horvátország – azon bejelentését, amely szerint összesen legalább 1600 gyereket vesznek át a görög szigetek túlzsúfolt menekülttáboraiból. Véleménye szerint a felajánlás jelentős kifejezése a Görögországgal való szolidaritásnak.
Négy éve – az EU és Törökország migrációs egyezségének megkötése és a balkáni országok határzárainak bevezetése óta – nem próbált egyszerre ennyi ember illegális úton az EU területére jutni.
A menekülttáborok túlterheltsége miatt Görögország március elején bejelentette, hogy áprilisig nem fogad új menedékjog iránti kérelmeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!