Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Ukrajnával vagyunk, feltételek nélkül, de nem állunk háborúban Oroszországgal” – jelentette ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című napilapban megjelent interjúban pénteken azt indokolva, miért utasítja el, hogy Ukrajna orosz területen használja a Nyugattól kapott fegyvereket.
2024. augusztus 30., 17:492024. augusztus 30., 17:49
2024. augusztus 30., 18:082024. augusztus 30., 18:08
Antonio Tajani kijelentette, hogy Olaszország katonai, politikai és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának. Emlékeztetett, hogy kilenc fegyverszállítmányt küldtek, ezenkívül Róma a felek közötti békekonferencián dolgozik, és 2025 júniusában újjáépítési konferenciát tervez rendezni. „Ukrajnával vagyunk, feltételek nélkül (…), de nem állunk háborúban Oroszországgal. Mire adjunk felhatalmazást, Moszkva bombázására? És hol lennének ennek a határai?” – tette fel a kérdést Antonio Tajani.
Antonio Tajani ismételten nemet mondott erre az EU-tagországok külügyminisztereinek csütörtöki informális találkozóján. Tajani kijelentette: nem érti, hogyan lehet megkérdőjelezni Róma álláspontját, amely teljes mértékben egyensúlyozott és felelősségteljes a háború első napjától. Úgy vélte, „komolynak kell maradni, propaganda nélkül, elkerülve, hogy a helyzet bármilyen módon súlyosbodjon”. Megjegyezte, hogy „Borrell a saját nevében beszél, és nem a tagállamok nevében, amelyeknek egyébként is eltérő a törvényhozásuk”, másrészt Borrell távozás előtt álló főbiztos.
Ezzel egy időben Ukrajna önvédelemhez való jogát hangoztatta a svéd védelmi miniszter pénteken, az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját megelőzően Brüsszelben, leszögezve: a háborút az orosz fél kezdte, ezért az ukrán erőknek joguk van megvédeniük magukat az ország határain belül és azokon kívül is. Pal Jonson érkezési nyilatkozatában nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az uniós tárcavezetők egyezségre jutnak a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajnán kívüli felhasználását illetően.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját méltatta, ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán erők még mindig „egy kézzel harcolnak”, hozzátéve: reméli, hogy egyezség születik a nyugati fegyverek felhasználásával kapcsolatos területi korlátozások feloldásáról. Kifejezte abbeli reményét is, hogy Magyarország felhagy az az Európai Békekeret keretében Ukrajnának szánt kifizetések blokkolásával. Hozzátette: azzal, hogy a védelmi miniszterek informális találkozóját Brüsszelben és nem Budapesten tartják, „üzenetet hordoz” Magyarország számára arra vonatkozóan, hogy ne akadályozza tovább a kifizetéseket. Elmondta azt is, hogy az orosz csapatok várhatóan még az ősz előtt további támadásokat indíthatnak az ukrán infrastruktúra ellen, ezért – mint mondta – rendkívül fontos az ukrán katonák kiképzése.
Andris Spruds lett tárcavezető a tanácsülést megelőzően szintén hazájának Ukrajna iránti elkötelezettségét hangoztatta, és aláhúzta: ha most nem költ Európa az ukránokra, akkor a jövőben sokkal magasabb árat fog fizetni. Hozzátette, hogy Lettország a maga részéről éves GDP-jének 0,25 százalékát költi Ukrajna támogatására.
Szavai szerint ez azt is jelenti, hogy az európai fegyvereket Ukrajna orosz területen is bevetheti, ha az az önvédelemhez szükséges. „Mindig is azt mondtuk, Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően cselekszik” – fogalmazott Brekelmans, majd hozzátette: országa nem tesz megkötéseket Ukrajna számára a fegyverek maximális hatótávolságára vonatkozóan. A célpontoknak azonban katonainak kell lenniük, a fegyverhasználatnak pedig a védelmet kell szolgálnia – tette hozzá a holland védelmi miniszter.
Josep Borell kül-és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő szerint Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!