Európát megosztja a nyugati fegyverek orosz területen való bevetésének ügye

Antonio Tajani ismételten nemet mondott erre az EU-tagországok külügyminisztereinek csütörtöki informális találkozóján. Tajani kijelentette: nem érti, hogyan lehet megkérdőjelezni Róma álláspontját, amely teljes mértékben egyensúlyozott és felelősségteljes a háború első napjától. Úgy vélte, „komolynak kell maradni, propaganda nélkül, elkerülve, hogy a helyzet bármilyen módon súlyosbodjon”. Megjegyezte, hogy „Borrell a saját nevében beszél, és nem a tagállamok nevében, amelyeknek egyébként is eltérő a törvényhozásuk”, másrészt Borrell távozás előtt álló főbiztos.

Ezzel egy időben Ukrajna önvédelemhez való jogát hangoztatta a svéd védelmi miniszter pénteken, az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját megelőzően Brüsszelben, leszögezve: a háborút az orosz fél kezdte, ezért az ukrán erőknek joguk van megvédeniük magukat az ország határain belül és azokon kívül is. Pal Jonson érkezési nyilatkozatában nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az uniós tárcavezetők egyezségre jutnak a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajnán kívüli felhasználását illetően.

Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját méltatta, ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán erők még mindig „egy kézzel harcolnak”, hozzátéve: reméli, hogy egyezség születik a nyugati fegyverek felhasználásával kapcsolatos területi korlátozások feloldásáról. Kifejezte abbeli reményét is, hogy Magyarország felhagy az az Európai Békekeret keretében Ukrajnának szánt kifizetések blokkolásával. Hozzátette: azzal, hogy a védelmi miniszterek informális találkozóját Brüsszelben és nem Budapesten tartják, „üzenetet hordoz” Magyarország számára arra vonatkozóan, hogy ne akadályozza tovább a kifizetéseket. Elmondta azt is, hogy az orosz csapatok várhatóan még az ősz előtt további támadásokat indíthatnak az ukrán infrastruktúra ellen, ezért – mint mondta – rendkívül fontos az ukrán katonák kiképzése.

Andris Spruds lett tárcavezető a tanácsülést megelőzően szintén hazájának Ukrajna iránti elkötelezettségét hangoztatta, és aláhúzta: ha most nem költ Európa az ukránokra, akkor a jövőben sokkal magasabb árat fog fizetni. Hozzátette, hogy Lettország a maga részéről éves GDP-jének 0,25 százalékát költi Ukrajna támogatására.

Szavai szerint ez azt is jelenti, hogy az európai fegyvereket Ukrajna orosz területen is bevetheti, ha az az önvédelemhez szükséges. „Mindig is azt mondtuk, Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően cselekszik” – fogalmazott Brekelmans, majd hozzátette: országa nem tesz megkötéseket Ukrajna számára a fegyverek maximális hatótávolságára vonatkozóan. A célpontoknak azonban katonainak kell lenniük, a fegyverhasználatnak pedig a védelmet kell szolgálnia – tette hozzá a holland védelmi miniszter.

korábban írtuk

Josep Borrell: az EU-tagállamoknak fel kell oldaniuk az ukrán fegyverhasználati korlátozásokat

Josep Borell kül-és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő szerint Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat.