Fotó: MTI/Rosta Tibor
A magyar hatóságoknak tartózkodniuk kell a menedékkérők és migránsok önkényes visszatoloncolásától Szerbiába, továbbá biztosítaniuk kell számukra a tisztességes és hatékony menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést – hangsúlyozta Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdai sajtóközleményében.
2022. szeptember 01., 09:542022. szeptember 01., 09:54
Mijatovic a strasbourgi szervezet miniszteri tanácsához intézett beadványt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2019 novemberében hozott, Magyarországgal kapcsolatos ítéletének végrehajtásáról. A bírói testület döntése szerint a magyar hatóságok megsértették két menedékkérő emberi jogait azáltal, hogy anélkül toloncolták vissza őket Szerbiába, hogy megvizsgálták volna annak kockázatait.
Az ET biztosa beadványában megjegyzi:
„Emellett jelentősen megnőtt a Szerbiába történő önkényes kitoloncolások száma, 2022-ben több mint 75 ezer esetet regisztráltak” – hívta fel a figyelmet Dunja Mijatovic, hozzátéve, hogy a kitoloncolásokkal kapcsolatban továbbra is rendszeresek a rossz bánásmódról és az erő aránytalan alkalmazásáról szóló állítások.
Véleménye szerint a magyar hatóságoknak messzemenő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a menekültügyi rendszert összhangba hozzák az ország nemzetközi emberi jogi és menekültvédelmi kötelezettségeivel. „Ez magában foglalja a tisztességes és hatékony menekültügyi eljárás létrehozását, és az önkényes kitoloncolástól való tartózkodást” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!