
Marija Pejcinovic Buric, a 47 tagú Európa Tanács főtitkára
Fotó: Coe.int
A demokrácia veszélybe került, az egész kontinensen egyértelmű és aggasztó méreteket ölt a demokratikus visszalépés, amelyet a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott intézkedések tovább súlyosbítottak – állapította meg az Európa Tanács főtitkára az emberi jogokról és a kormányzásról szóló, kedden közreadott éves jelentésében.
2021. május 11., 14:222021. május 11., 14:22
2021. május 11., 14:252021. május 11., 14:25
Marija Pejcinovic Buric, a 47 tagú Európa Tanács főtitkára arra figyelmeztetett, hogy fennáll az esélye, hogy a demokratikus kultúra a koronavírus-járványt követően sem áll helyre teljesen.
Szavai szerint a tagállamok válaszút előtt állnak. Továbbra is hozzájárulnak-e a demokratikus visszalépéshez, vagy összefognak a tendencia megfordítására, az európai demokrácia megerősítésére, megújítására, valamint olyan környezet megteremtésére, amelyben megfelelő védelmet élveznek az emberi jogok és a jogállamiság – mondta.
ideértve az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozásoknak és intézkedéseknek nemcsak szükségeseknek és arányosaknak kell lenniük, hanem érvényességük időtartamát korlátozni kell – jelentette ki. Úgy vélekedett: a nemzeti hatóságoknak fel kell ismerniük, hogy szavuk, tevékenységük vagy jogszabályaik miért szorították vissza a demokráciát, miért csökkentették az állampolgárok lehetőségeit megfélemlítésekkel, vagy a szólás, illetve a gyülekezési szabadság korlátozásával.
Részletezte, hogy az Európa Tanács tagországaiban tavaly 118 támadást hajtottak végre újságírók ellen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogokról szóló egyezmény megsértését 237 esetben állapította meg 2018 és 2020 között – tette hozzá.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy számos tagállam a koronavírus-járvány terjedésének korlátozására hozott rendkívüli intézkedések részeként korlátozta a gyülekezés szabadságát. Az ilyen korlátozások az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint megengedettek, feltéve, ha jogszerűek, arányosak, mentesek a megkülönböztetéstől és feltétlenül szükségesek a közegészség és a biztonság védelme érdekében.
– közölte. Kiemelte: a koronavírus-járvány miatti bezártság a nők és a lányok alapvető emberi jogainak érvényesülését fenyegeti. A gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények növekvő száma egyre nagyobb kihívást jelent a diszkriminációellenes, a sokszínűségre törekvő, és a sikeres integrációs politika számára – mondta.
Marija Pejcinovic Buric végezetül a tisztességes és pártatlan igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását sürgette az Európa Tanács tagországaiban.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!