
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kémkedési, lehallgatási tevékenységével kapcsolatos legutóbbi botrányok után az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsértekezletén Németország és Franciaország közösen kezdeményezte a titkosszolgálatok közötti együttműködés új alapokra helyezését. Ennek az év végéig kell megtörténnie.
2013. október 27., 16:232013. október 27., 16:23
Minderről Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár számolt be Brüsszelben péntek hajnalban külön-külön tartott sajtóértekezletén. A bejelentést megerősítette Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. A lehallgatási botrány eredetileg nem szerepelt volna a csütörtök este kezdődött kétnapos csúcs napirendjén, a legutóbbi események azonban felülírták az előzetes programot. A hét elején derült fény ugyanis arra, hogy az NSA mintegy 70 millió francia telefonbeszélgetést hallgatott le. Szerdán pedig az derült ki, hogy az NSA megfigyelhette a német kancellár mobiltelefonját is.
Merkel kancellár szerint súlyosan megrendült a bizalom az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett, tömeges, titkos adatgyűjtés miatt, és annak helyreállításához nem elegendőek a szavak, tettekre, radikális változásra van szükség. Az arra vonatkozó kérdéseket, hogy pontosan melyik telefonján milyen beszélgetéseket hallgathatott le vagy figyelhetett meg az NSA, Angela Merkel annyit felelt, hogy mindig igyekezett szétválasztani a pártja nevében és a kormányfőként folytatott kommunikációt, ezért két telefonja is van, mert mindig is kerülni akarta a látszatát is annak, hogy a pártkommunikációt közpénzből finanszírozná. A kancellári mobil titkosítva van - közölte, valamint azt is tudatta: nincs konkrét bizonyíték a lehallgatásra, mindössze erre utaló nyomok vannak, és az, hogy a másik fél, az Egyesült Államok nem cáfolja az állításokat.
A kancellár beszámolt arról, hogy sikerült közös álláspontra jutnia a francia államfővel a kérdésben, tájékoztatták a többi vezetőt a lehetséges lehallgatásokról, és kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy ez milyen következményekkel lehet az uniós polgárokra nézve. \"Az Európai Unió és az Egyesült Államok partnerek, de ennek a partnerségnek kölcsönös bizalmon és tiszteleten kell alapulnia\" - jelentette ki Merkel, majd aláhúzta: a hírszerzés szükséges a biztonság szavatolásához, de ha egyszer a bizalmatlanság magvát elvetetették, az nem segíti az együttműködést, sőt, éppen ellenkezőleg. A Barack Obamával szerdán folytatott telefonhívás tartalmát firtató kérdést a kancellár azzal hárította el, hogy a beszélgetés bizalmas volt, az ilyenekről eddig sem nyilatkozott, s ezután sem fog. Angela Merkel az Európai Uniót, Németországot és az Egyesült Államokat igazi szövetségeseknek nevezte, ugyanakkor radikális változást sürgetett.
A Der Spiegel értesülései szerint Merkel telefonját 2002 óta hallgatták le, Obama pedig bocsánatot kért tőle, mondván: nem volt tudomásaa lehallgatásról. Hollande azt hangsúlyozta, hogy a szövetségesek kikémlelése nem ismétlődhet meg. Megerősítette, hogy Angela Merkel német kancellárral együtt tárgyalásokat kezdenek az Egyesült Államokkal az ügy tisztázására. Angela Merkelnek és Francois Hollande-nak a decemberi EU-csúcson kell előterjesztenie ezzel kapcsolatos jelentését. Az államfő szerint új alapokra kell helyezni a titkosszolgálatok együttműködését, amihez az év végéig közös kereteket kell biztosítani. Washington szűkszavúan reagált az európai bírálatokra. Jennifer Psaki külügyminisztériumi szóvivő helyi idő szerint péntek esti nyilatkozatában csak annyit mondott: az Egyesült Államok elismeri, hogy feszültség alakult ki. Elismeri azt is, hogy az NSA lehallgatási tevékenységét több szövetséges részéről bírálat érte - jelentette ki. Mindehhez a szóvivő csak azt tette hozzá, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a szóban forgó szövetségesekkel.
Az Egyesült Államok fővárosában egyébként szombaton néhány ezres tüntetést tartottak az NSA megfigyelési gyakorlata ellen. A „Vessetek véget le a tömeges megfigyelésnek!” és „Állítsátok le a Nagy Testvért!” feliratú molinókkal tüntető tiltakozók az NSA szorosabb ellenőrzését követelték.
35 külföldi politikust hallgattak le
Harmincöt vezető külföldi politikus telefonhívásait hallgatta le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian. A vezető baloldali brit napilap online kiadásának beszámolója szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA- illetve NSA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az NSA és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről. A 29 éves Edward Snowden hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt megfigyelési programjáról. Egyébként David Cameron brit miniszterelnök pénteken, brüsszeli sajtótájékoztatóján arra az álláspontra helyezkedett, hogy Edward Snowden és a vele együttműködő lapok az ellenség kezére játszanak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
szóljon hozzá!