
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kémkedési, lehallgatási tevékenységével kapcsolatos legutóbbi botrányok után az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsértekezletén Németország és Franciaország közösen kezdeményezte a titkosszolgálatok közötti együttműködés új alapokra helyezését. Ennek az év végéig kell megtörténnie.
2013. október 27., 16:232013. október 27., 16:23
Minderről Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár számolt be Brüsszelben péntek hajnalban külön-külön tartott sajtóértekezletén. A bejelentést megerősítette Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. A lehallgatási botrány eredetileg nem szerepelt volna a csütörtök este kezdődött kétnapos csúcs napirendjén, a legutóbbi események azonban felülírták az előzetes programot. A hét elején derült fény ugyanis arra, hogy az NSA mintegy 70 millió francia telefonbeszélgetést hallgatott le. Szerdán pedig az derült ki, hogy az NSA megfigyelhette a német kancellár mobiltelefonját is.
Merkel kancellár szerint súlyosan megrendült a bizalom az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett, tömeges, titkos adatgyűjtés miatt, és annak helyreállításához nem elegendőek a szavak, tettekre, radikális változásra van szükség. Az arra vonatkozó kérdéseket, hogy pontosan melyik telefonján milyen beszélgetéseket hallgathatott le vagy figyelhetett meg az NSA, Angela Merkel annyit felelt, hogy mindig igyekezett szétválasztani a pártja nevében és a kormányfőként folytatott kommunikációt, ezért két telefonja is van, mert mindig is kerülni akarta a látszatát is annak, hogy a pártkommunikációt közpénzből finanszírozná. A kancellári mobil titkosítva van - közölte, valamint azt is tudatta: nincs konkrét bizonyíték a lehallgatásra, mindössze erre utaló nyomok vannak, és az, hogy a másik fél, az Egyesült Államok nem cáfolja az állításokat.
A kancellár beszámolt arról, hogy sikerült közös álláspontra jutnia a francia államfővel a kérdésben, tájékoztatták a többi vezetőt a lehetséges lehallgatásokról, és kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy ez milyen következményekkel lehet az uniós polgárokra nézve. \"Az Európai Unió és az Egyesült Államok partnerek, de ennek a partnerségnek kölcsönös bizalmon és tiszteleten kell alapulnia\" - jelentette ki Merkel, majd aláhúzta: a hírszerzés szükséges a biztonság szavatolásához, de ha egyszer a bizalmatlanság magvát elvetetették, az nem segíti az együttműködést, sőt, éppen ellenkezőleg. A Barack Obamával szerdán folytatott telefonhívás tartalmát firtató kérdést a kancellár azzal hárította el, hogy a beszélgetés bizalmas volt, az ilyenekről eddig sem nyilatkozott, s ezután sem fog. Angela Merkel az Európai Uniót, Németországot és az Egyesült Államokat igazi szövetségeseknek nevezte, ugyanakkor radikális változást sürgetett.
A Der Spiegel értesülései szerint Merkel telefonját 2002 óta hallgatták le, Obama pedig bocsánatot kért tőle, mondván: nem volt tudomásaa lehallgatásról. Hollande azt hangsúlyozta, hogy a szövetségesek kikémlelése nem ismétlődhet meg. Megerősítette, hogy Angela Merkel német kancellárral együtt tárgyalásokat kezdenek az Egyesült Államokkal az ügy tisztázására. Angela Merkelnek és Francois Hollande-nak a decemberi EU-csúcson kell előterjesztenie ezzel kapcsolatos jelentését. Az államfő szerint új alapokra kell helyezni a titkosszolgálatok együttműködését, amihez az év végéig közös kereteket kell biztosítani. Washington szűkszavúan reagált az európai bírálatokra. Jennifer Psaki külügyminisztériumi szóvivő helyi idő szerint péntek esti nyilatkozatában csak annyit mondott: az Egyesült Államok elismeri, hogy feszültség alakult ki. Elismeri azt is, hogy az NSA lehallgatási tevékenységét több szövetséges részéről bírálat érte - jelentette ki. Mindehhez a szóvivő csak azt tette hozzá, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a szóban forgó szövetségesekkel.
Az Egyesült Államok fővárosában egyébként szombaton néhány ezres tüntetést tartottak az NSA megfigyelési gyakorlata ellen. A „Vessetek véget le a tömeges megfigyelésnek!” és „Állítsátok le a Nagy Testvért!” feliratú molinókkal tüntető tiltakozók az NSA szorosabb ellenőrzését követelték.
35 külföldi politikust hallgattak le
Harmincöt vezető külföldi politikus telefonhívásait hallgatta le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian. A vezető baloldali brit napilap online kiadásának beszámolója szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA- illetve NSA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az NSA és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről. A 29 éves Edward Snowden hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt megfigyelési programjáról. Egyébként David Cameron brit miniszterelnök pénteken, brüsszeli sajtótájékoztatóján arra az álláspontra helyezkedett, hogy Edward Snowden és a vele együttműködő lapok az ellenség kezére játszanak.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
szóljon hozzá!