EU: közös álláspont kell

Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor Barroso azt is jelezte, hogy ez a tagországok ügye. Fico azt erősítette meg, hogy Szlovákia azok közé az EU-tagállamok közé tartozik, amelyek „alig tartják elképzelhetőnek”, hogy elismerjenek egy függetlenségét egyoldalúan kikiáltó országot. A december 10-i határidő közeledtével Brüsszelben a színfalak mögött folynak az egyeztetések az EU-tagországok között, hogy a szervezet egységesen tudjon reagálni az albánok lakta szerbiai tartomány esetleges elszakadásának bejelentésére. Ciprus, Görögország, Szlovákia, Románia és Spanyolország alkotja azt a kicsiny csoportot, amely egyelőre elzárkózik attól, hogy az egyoldalú kinyilvánítást elismerje, mert attól tart, hogy az precedenst teremthetne más kisebbségi területek függetlenedési törekvéseihez. Fico is sürgette ugyanakkor, hogy az EU helyezkedjen egységes álláspontra az ügyben. Barroso azt hangoztatta, hogy Koszovó sorsa európai ügy. A ma még Szerbiához tartozó, de túlnyomórészt albánok lakta Koszovó jövőbeli státusáról ezen a héten meg kellene állapodni, de – mint azt Barroso is elismerte – erre egyre kisebbnek tűnik az esély. Egyezség hiányában feltehető, hogy az Egyesült Államok támogatását is élvező Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Erre a helyzetre kellene felkészülnie az EU-nak, de az Unió egyelőre még csak addig jutott el, hogy el próbálja érni: a határidő lejárta után minél később kerüljön sor további lépésekre bármelyik oldalon. Brüsszeli forrásból mindazonáltal az MTI úgy értesült, látszik esély arra, hogy az uniós tagországok többsége meg tudja győzni az említett csoportot az egységes álláspont fontosságáról.

Románia nem támogatja Koszovó önállósulását

Ennek esélyeit ugyanakkor csökkenteni látszik, hogy tegnap Traian Băsescu román államfő Bernben, svájci kollégájával folytatott megbeszéléseit követően kijelentette, Románia nem támogatja a tartomány számára ellenőrzött függetlenséget biztosító Ahtisaari-tervet. Băsescu a szerbek és az albánok megegyezésén alapuló megoldás mellett szállt síkra, annak ellenére, hogy az ezt célzó, nemzetközi – EU-s, amerikai és orosz – közvetítéssel zajló tárgyalások kudarcba fulladtak. Băsescu ennek ellenére az 1244-es ENSZ BT-határozat tiszteletben tartása mellett állt ki, amely Szerbia részeként ismeri el Koszovót. Wolfgang Ischinger, a szerb–albán tárgyalásokon közvetítő nemzetközi csoport vezetője ugyanakkor elismerte, hogy a megállapodás gyakorlatilag lehetetlen, és nincs esélye a kompromisszumnak, így Koszovó – az Unióval és az Egyesült Államokkal egyeztetve – kinyilvánítja függetlenségét.

Erődemonstrációt követel az ortodox püspök

Közben Artemije püspök, a szerb ortodox egyház koszovói vezetője katonai nyomásgyakorlást szorgalmazott a függetlenségre törekvő koszovói albánokkal szemben. Három napra az öszszes hadkötelest mozgósítani kellene Szerbiában – mondta a Danas belgrádi újságban tegnap megjelent interjúban. Figyelmeztetésként Koszovó és Szerbia határán ugyancsak három napra le kellene állítani a teljes áru- és személyforgalmat, s tömegtüntetéseket kellene szervezni minden nagyvárosban.

Hírösszefoglaló