
Segédcsapatok. Az orosz hadsereget nyugati értesülések szerint észak-koreai egységekkel egészítették ki
Fotó: Facebook/Минобороны России
Észak-Korea 10 ezer katonát küldött Oroszországba, hogy erősítse az Ukrajna elleni háborús erőfeszítéseit – mondta egy, az ügyet ismerő nyugati diplomata a Kyiv Independentnek kedden.
2024. október 16., 10:272024. október 16., 10:27
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap azt mondta, hogy Oroszország tervei között, amelyekkel támogatni kívánja Ukrajna teljes körű invázióját, idén ősszel szerepel majd „Észak-Korea tényleges bevonása a háborúba”.
A nyugati diplomata a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy nem világos, milyen katonákról van szó, és milyen szerepük van. A lap megkereste az ukrán külügyminisztériumot, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) nem kívánt nyilatkozni.

Az Ukrajna és partnerei közötti védelmi kapcsolatoknak is változniuk kell az Oroszországnak nyújtott észak-koreai támogatás tükrében, amely nemcsak fegyverszállítmányokat, de katonák biztosítását is magában foglalja az orosz csapatok számára.
Miközben Oroszország és Észak-Korea elmélyíti katonai kapcsolatait, nyugati diplomaták és szakértők hangsúlyozzák, hogy ez azt mutatja,
„Világosan jelzi, hogy Oroszország és a hadserege milyen mélyre zuhant az elmúlt 2,5 évben, hogy Észak-Koreától kell könyörögnie, kölcsönkérnie és vásárolnia támogatást” – mondta a Kyiv Independentnek John Foreman, az Egyesült Királyság korábbi moszkvai védelmi attaséja 2019 és 2022 között.
Az év elején a két ország kölcsönös védelmi paktumot írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök phenjani látogatása során.
A szövetség részeként
A mai napig nem került elő sem képi, sem videós bizonyíték arra, hogy ez megtörtént volna.
Putyin hétfőn terjesztette az orosz Állami Duma elé ratifikálásra a szerződést, amely előírja, hogy támadás esetén mindkét ország köteles katonai segítséget nyújtani a másiknak.
Zelenszkij vasárnap arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Észak-Korea elmélyíti szövetségét, mondván, hogy
„Ez már nem csak a fegyverek átadásáról szól. Valójában arról van szó, hogy embereket szállítanak Észak-Koreából a megszálló katonai erőkhöz” – mondta.
A figyelmeztetés Kim Jong Hjun dél-koreai védelmi miniszter bejelentését követte, miszerint Észak-Korea valószínűleg reguláris csapatokat küld Ukrajnába, hogy segítse Oroszországot a fronton.
Az elmúlt napokban olyan jelentések is napvilágot láttak, amelyek szerint
Ukrán és amerikai tisztségviselők azt állítják, hogy Észak-Korea 2023 ősze óta ballisztikus rakétákkal és hatalmas mennyiségű tüzérségi lövedékkel látja el Oroszországot.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!