Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő
Fotó: Ec.europa.eu
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.
2022. szeptember 28., 14:222022. szeptember 28., 14:22
2022. szeptember 28., 14:322022. szeptember 28., 14:32
Borrell az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye.
A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt – írta.
Az Európai Unió további lépéseket fog tenni energiabiztonsága erősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a kedd esti órákban úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.
Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást.
A gyanú szerint célzott támadás érhette mindkét Északi Áramlat gázvezetéket. Az orosz gáz Európába szállítására szolgáló vezetékeken szivárgást észleltek.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló „gátlástalan támadások” veszélye.
– fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND).
Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint „biztonságpolitikai szempontból” az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, „a félelem terjesztése”.
így a minapi támadás „illeszkedik” az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az „állami terrorizmus” és a hibrid műveletek – fejtette ki Roderich Kiesewetter.
Hozzátette: mindezek alapján „valószínű”, hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.
A használaton kívüli vezetékrendszereken hétfőn keletkezett több szivárgás egy Dániához tartozó sziget, Bornholm térségében.
A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!