Erkölcsileg is helyes kimaradni a háborúból, Moszkva nem fenyegeti Európa biztonságát – Orbán Viktor évet értékelt

„Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció” – szögezte le Orbán Viktor. A kormányfő közölte: ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni.

Ugyanakkor felvetette, hogy helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból. „Helyes, sőt egyedül ez a helyes” – jelentette ki Orbán Viktor. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elmondta azt is, hogy életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni. A kormányfő szerint a magyarok békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.

Kijelentette: „ez az ő háborújuk, és nem a miénk”. A miniszterelnök közölte, Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, hogy a külső támadással szemben harcoljon, de szerinte semmilyen szempontból, erkölcsi szempontból sem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk.

Úgy vélekedett, nem kell attól félni, hogy Oroszország Magyarország biztonságát fenyegeti, szerinte az a megállapítás sem életszerű, hogy Moszkva Európa biztonságát fenyegeti. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, sőt valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal. „A háborúpártiak szerint a békét Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal” – hangsúlyozta. Hozzátette, Budapest javaslata mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.

A kormányfő leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, és nem háborús szövetség, háborús koalíció. „A NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot” – mondta. Úgy fogalmazott, „brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de a magyarok már adták”. „Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli. Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban” – szögezte le a miniszterelnök.

A miniszterelnök kiemelte: a szankciók négyezer milliárd forintot (1 lej 78 forint) vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt csak energiára Magyarországon. „Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre” – tette hozzá. Azt is mondta: Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek.