
Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdoğan
Svédországnak konkrét lépésekkel kell végrehajtania a Törökországnak tett vállalásait NATO-csatlakozása érdekében - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, az Ulf Kristersson svéd kormányfővel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.
2022. november 08., 22:002022. november 08., 22:00
Erdogan kiemelte: Svédország a saját biztonsága érdekében akar NATO-tag lenni, Törökország pedig olyan Svédországot akar látni, amely támogatja Ankara biztonsági aggályainak eloszlatását.
A török államfő egyúttal hangsúlyozta: őszintén remélik, hogy a vállalásokat tartalmazó, júniusban aláírt memorandum hiánytalan végrehajtását követően megvalósul Svédország NATO-tagsága, és a török-svéd kapcsolatok szövetségi dimenzióval bővülnek.

Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába – jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.
Kristersson arról beszélt, hogy az eszmecserén a Törökországgal szembeni biztonsági fenyegetésekre koncentráltak.
Kristersson Törökországnak a terrorizmussal kapcsolatos aggályaira vonatkozóan aláhúzta, hogy Svédország szeretne segíteni Törökországnak a terrorizmus elleni harcban, és különösen annak szabályozását illetően ez év végén és a jövő év elején nagy lépéseket fog tenni. Biztosította továbbá Erdogant: Svédország érti, hogy Törökország véres háborúban áll a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amelynek törökök ezrei estek áldozatául.
– nyomatékosította Kristersson.
Ankara korábban azért vétózta meg Svédország NATO-csatlakozását, mert szerinte Stockholm a török vezetés által terroristának tartott csoportokat támogat, egyebek között a PKK-t, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést Törökországban, és Ankara a terrorszervezet határon túli tevékenységeire is súlyos nemzetbiztonsági fenyegetésként tekint.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
1 hozzászólás