EP-határozat a magyar médiatörvény ellen

A szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak.

A szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvény kapcsán. Joseph Daul néppárti frakcióvezető felszólította a másik négy frakciót, hogy ők is vonják vissza indítványukat, hiszen időközben Magyarország módosította a médiatörvényt. A négypárti tervezetet azonban nem vonták vissza. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető-helyettes indoklása szerint a törvénymódosítás nem kielégítő.

A magyar néppárti képviselőcsoport a szavazás után közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az Európai Parlament mai plenáris ülésén a baloldali frakciók hazug határozatot fogadtak el a magyar médiatörvényről”. A magyar néppártiak hangsúlyozták, hogy a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítását, valamint Neelie Kroes európai médiaügyi biztos nyilatkozatát, miszerint a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal.

„Képmutató és felelőtlen a magyar szocialisták magatartása, akik, míg Európában folyamatosan a médiatörvény és a magyar kormány ellen kampányolnak, addig Magyarországon az uniós kérésnek eleget tevő módosításokat leszavazták. A hazug határozat szerzői között van Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője is” – áll a közleményben.

A magyar néppárti EP-képviselők szerint a médiatörvénnyel kapcsolatos vita hétfőn eredményesen lezárult, amit Neelie Kroes is megerősített.

„Ezt a tényt a baloldali határozattervezet nem vette figyelembe, erre a határozatban utalás nincs. A dokumentumban csak olyan utalás szerepel, miszerint megkezdődött a törvény módosítási folyamata. Ebből a tényből is egyértelmű, hogy a határozat még a médiatörvény módosítása előtti állapotra reagál, és nem vette figyelembe a hétfőn bekövetkezett változásokat. Ez a tény hiteltelenné teszi az egész határozatot” – áll a nyilatkozatban, amely kitér arra, is, hogy elfogadott dokumentumnak semmilyen jogi kötőereje nincs.

A határozatban az EP a magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvénymódosítások ellenére is. Arra kéri az Európai Bizottságot – az EU legfőbb végrehajtó testületét –, hogy tegyen javaslatot a sajtószabadságot és médiapluralizmust védő uniós irányelvre.

Az állásfoglalás arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy a médiatörvényt a különböző európai szervezetek – Európai Parlament, EBESZ, Európa Tanács – által megfogalmazott kritikákat figyelembe véve vizsgálja felül, és ne alkalmazza azokat a passzusokat, amelyek európai jogszabályok vagy egyezmények „betűjével vagy szellemével” összeegyeztethetetlenek.

Az állásfoglalás felszólítja a magyar hatóságokat „a médiairányítás függetlenségének visszaállítására”, és sürgeti, hogy vessenek véget a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatást érintő „állami beavatkozásnak”.

„A média túlszabályozása az elérni kívánt célok ellenében hat, mivel veszélyezteti a közszférában fennálló tényleges pluralizmust” – olvasható az állásfoglalásban.

A dokumentumban üdvözölték az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetés végkimenetelét, aminek nyomán Magyarország a törvényt összhangba hozta az uniós alapszerződéssel és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel. Ennek fényében az Országgyűlés által hétfőn megszavazott módosításokat is pozitívan értékelték. Ellenben sajnálattal állapították meg, hogy az uniós végrehajtó testület csak korlátozottan vizsgálta a törvényt.

A szavazás előtt Daul azt kérdezte a liberálisoktól, hogy megbíznak-e a szintén liberális Neelie Kroes médiaügyi EU-biztosban. Azt a választ kapta, hogy Kroes véleményében természetesen megbíznak, de azt hiányolják, hogy nem kapcsolódott be a magyar médiatörvény felülvizsgálatához vezető folyamatba Viviane Reding, aki az alapvető szabadságjogok ügyeiben illetékes EU-biztos.
Swoboda a szocialisták részéről úgy nyilatkozott, hogy az európai sajtószabadságot illetően a legmagasabb követelményeket kell állítani.

„Döbbenten látjuk, hogy a Bizottság, az (uniós alap)szerződés őrzője kétségbeesetten köntörfalaz, hogy igazolja Barroso úr magyar kormánybeli politikai szövetségeseinek cselekedeteit” – mondta. Az EP szocialista frakcióvezető-helyettese szerint „elfogadhatatlan az olyan politikai beavatkozás, amire lehetőséget ad a magyar médiatörvény”.

Az EBESZ és az Európa Tanács korábban kifejtett álláspontja szerint a magyar médiatörvénynek több problematikus pontja van, így például a közszolgálati médiaszolgáltatók pénzügyi függetlenségének kérdése, valamint az újságírói források titokban tartásának védelme. Ezek az intézmények aggályokat fogalmaztak meg a Médiatanács kiterjedt jogköre miatt is, valamint politikailag kiegyensúlyozatlannak minősítették a testület összetételét.

A csütörtökön elfogadott EP-határozat szerint a médiapluralizmus és a sajtószabadság ügye az unió több tagállamában – így például Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Csehországban és Észtországban is – komoly aggodalomra ad okot. A dokumentum megszövegezői ezzel indokolták a médiaszabadságról szóló uniós irányelv megalkotásának igényét.