A jobboldal maradt az EP legnagyobb ereje

A hétfőn frissített és a vasárnap éjjeli számokhoz képest valamelyest módosított – de még mindig nem végleges – adatok szerint is a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választásokat.

A néppártiak a voksok 28,23 százalékával 212 mandátumot szerezhetnek a 751 tagú Európai Parlamentben. Az európai szocialistákat ezen legfrissebb részeredmény szerint a szavazók 24,9 százaléka választotta, ami 187 képviselői helyre lehet elég.

A harmadik helyen a liberálisok végeztek a voksok 9,59 százalékával, amivel 72 mandátumhoz juthatnak.

Az erőteljesen jobboldali, populista pártok egyes összegzések szerint a voksok 18 százalékát kaphatták meg európai szinten, de egyelőre nem világos, hogy ebből milyen összetételű frakció vagy frakciók alakítása következhet.

A néppártiak listavezetője Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, a szocialistáké pedig a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke volt. A szóban forgó pártcsaládok ezeket a politikusokat csúcsjelöltjüknek választották, vagyis az unió legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az élére szánják.

Az EP-hez eljuttatandó (és ott egyszerű többséggel megerősítendő) személyi jelölést azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőinek kell megtenniük – elvben és hivatalosan úgy, hogy a jelölt minősített többséget kapjon a részükről.

Diplomáciai forrásból származó értesülések szerint azonban a csúcsvezetők teljes konszenzusra törekednek, és Juncker néppárti jelölését nem csupán Orbán Viktor magyar néppárti, hanem David Cameron brit konzervatív miniszterelnök is ellenzi – nem beszélve a liberális pártállású Xavier Bettelről, aki Junckert ütötte ki tavaly a luxemburgi kormányfői székből.

Juncker jelölését Orbán Viktor és a Fidesz azért nem támogatja, mivel 2010-ben Juncker kormányának külügyminisztere, ám a koalíció kisebbik pártjához, a Luxemburgi Szocialista Munkáspárthoz tartozó Jean Asselborn a médiatörvény elfogadását követően bírálta a jogszabályt, majd a Junckerrel egy párthoz tartozó, szintén néppárti Viviane Reding – a Juncker-kormány által az Európai Bizottságba delegált igazságügyi és alapjogi biztos – a magyar igazságügy függetlenségének alakulásával kapcsolatban fogalmazott meg több ízben kifogásokat. 

Jean-Claude Juncker hétfőn kora hajnalban közölte: az Európai Néppárt a jelek szerint megnyerte az európai parlamenti választást, és így jogos az az igénye, hogy elnököt állítson az Európai Bizottság élére.

Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta: egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke, a pártoknak előbb egyeztetniük kell arról, hogy milyen programban tudnak megállapodni.

Ami a többi politikai erőt illeti, a harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,59 százalékos szavazataránnyal 72 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,32 százalékkal, 55 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 5,73 százalékkal, 43 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek.

A konzervatívok 5,99 százalékkal 45 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,66 százalékkal 35 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 39, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 63 lesz.

Az EP-választás fontos fejleménye az euroszkeptikus, vagy éppen nyíltan EU-ellenes, adott esetben szélsőjobboldali erők előretörése, amit leginkább a franciaországi és a nagy-britanniai eredmények mutatnak.

Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti választásokat, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a strasbourgi parlamentben. Az FN először ért el ilyen jó eredményt, s elnöke máris előre hozott parlamenti választások kiírását követelte. 

Nagy-Britanniában pedig a legnagyobb EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését és valószínű győzelmét jelezték a hétfő hajnalig ismertté vált első eredmények.

De előretörtek az euroszkeptikus erők például Dániában is, ahol a populista Dán Néppárt nyerte meg a választást. Ausztriában a sokak által szélsőjobboldalinak mondott Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett 20,5 százalékkal – jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el.

S Hollandiában végül az előrejelzettnél jobban szerepelt Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV): a PVV holtversenyben a második helyen végzett.