A félelmek is alakítják a pártpreferenciákat a június 9-ei európai parlamenti választásokon
Fotó: Veres Nándor
Az európai parlamenti választások közeledtével úgy tűnik, hogy a választói magatartást meghatározó erő a több – egymást kölcsönösen erősítő – forrásból eredő, növekvő félelemérzet – irányítja rá a figyelmet egy friss felmérés. Amely szerint az Európai Unió polgárai bizonytalanságot éreznek a példátlan ütemben zajló, széles körű gazdasági és kulturális változások, az olyan előre nem látható válságok, mint a koronavírus-világjárvány és az éghajlatváltozás, illetve a háborús konfliktusok újbóli kirobbanása miatt. Új tényezőként ugyanakkor megjelent a mesterséges intelligenciától való félelem is.
2024. június 05., 20:592024. június 05., 20:59
Májusban több mint 10 800 európai választópolgár foglalt állást az EU égető kérdéseiről és a folyamatban lévő kihívásokról egy nagyszabású, összehasonlító felmérés keretében, amelyet a Kapa Research végzett 10 tagországban (Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Spanyolország) május 4. és 2024. május 24. között.
A Politico.eu által ismertetett felmérés – mint írták – túlmutat a belpolitikai dilemmákon vagy a szavazási szándékon: közelebbről megvizsgálja az európai társadalmakban 2019 és 2024 között kialakult tendenciákat, azt, hogy mi alakítja ma a társadalmi napirendet, a polgárok európai és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos aggodalmait, a vezetőkkel szembeni elvárásokat és a globális vezető személyiségekről alkotott véleményeket.
A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a június 9-ei európai parlamenti választások előtt néhány nappal a választási magatartást befolyásoló, erőteljes félelem érvényesül, amelyet négy fő tényező táplál.
A Kapa Research-nek a felmérés eredményein alapuló elemzése szerint a megélhetési költségek emelkedése aggasztja leginkább a polgárokat. Az európai gazdaságokat a járvány utáni időszakban sújtó inflációs sokkok mélyen gyökerező nyugtalanságot keltettek az emberekben a megélhetésük miatt.
A téma olyan országokban vált figyelemre méltóan hangsúlyossá, mint Franciaország (58 százalék), Görögország (55 százalék), Románia (54 százalék), Spanyolország (49 százalék) és Bulgária (44 százalék), de a megélhetési költségek a többi tagállamban is az első három aggodalomra okot adó ok között szerepelnek.
A gazdasági bizonytalanság széles körű érzését tovább fokozza a javak elosztása terén tapasztalható igazságtalanság érzése: tízből több mint nyolc polgár (összesen 81 százalék) úgy érzi, hogy „Európában a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek”.
Nem találna legyőzőre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalíció közös listája, amennyiben most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP) választásokat – derül ki a legfrissebb felmérésből.
2015 óta a bevándorlás Európában összetett kérdés, amelynek humanitárius és politikai vonatkozásai egyaránt vannak a felmérés eredményein alapuló elemzés szerint. A közvélemény-kutatás során kapott válaszok alapján a bevándorlás tűnik a második legfontosabb aggodalomnak: a megkérdezettek 37 százaléka nevezte meg a migrációt, amikor aggodalmairól faggatták a kérdezőbiztosok. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mely területekre kellene Európának a következő öt évben összpontosítania, a „szigorúbb bevándorlásellenőrzés” dominál, a válaszadók 36 százaléka ezt a legfontosabb prioritásként jelölte meg.
Ez a trend különösen erőteljes Németországban (56 százalék), annak ellenére, hogy a migrációs válság korai szakaszában befogadó országnak számított, valamint Olaszországban (40 százalék), amely a migránsok egyik európai célpontja.
A háború visszatérése Európába újra felerősítette a biztonsággal kapcsolatos félelmeket; az ukrajnai és nemrégiben a gázai konfliktusok az idei uniós választásokat befolyásoló új tényezőként jelennek meg – húzza alá a Politico. A felmérésben az orosz–ukrán háború a válaszadók 35 százaléka számára a legégetőbb aggodalom, mindössze két százalékponttal a migráció mögött.
A megkérdezettek ugyanakkor mindkét fronton – vagyis Ukrajnában és a gázai övezetben is – azonnali tűzszünetet követelnek: 65 százalék szerint a gázai ellenségeskedéseknek „azonnal véget kell vetni”, míg ugyanezt a nézetet 60 százalék osztja az orosz–ukrán konfliktus esetében.
A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.
Mint az elemzés is felidézi, az idők során a technológiai fejlődést átlagban széles körben üdvözölték, mint az emberiség számára pozitív fejleményt, mint az életkörülmények javításának eszközét és mint a növekedés gyorsítóját. A mesterséges intelligencia gyors térnyerése a polgárok mindennapi életében megzavarni látszik ezt a hagyományt.
Hasonlóképpen a szkepticizmus tükröződik abban is, hogy a válaszadók 54 százaléka vonakodik attól, hogy a mesterséges intelligenciát az EU stratégiai célként fogadja el a következő öt évben, és 54 százalékuk ellenzi ezt a lépést.
A fenti négy összetevő összekeverése az elemzés szerint a félelem robbanásveszélyes koktélját eredményezi az európai társadalmakban.
A választók a szavazatukkal fájdalmas üzeneteket fognak küldeni. Felmérésünk azonban azt mutatja, hogy a nagy többség továbbra is az európai vívmányok – biztonság, szabadság, demokrácia, növekedés és társadalmi kohézió – megerősítését támogatja, és olyan hozzáértő vezetést keres, amely képes megvédeni azokat” – összegez a Politico elemzése.
Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!