A félelmek is alakítják a pártpreferenciákat a június 9-ei európai parlamenti választásokon
Fotó: Veres Nándor
Az európai parlamenti választások közeledtével úgy tűnik, hogy a választói magatartást meghatározó erő a több – egymást kölcsönösen erősítő – forrásból eredő, növekvő félelemérzet – irányítja rá a figyelmet egy friss felmérés. Amely szerint az Európai Unió polgárai bizonytalanságot éreznek a példátlan ütemben zajló, széles körű gazdasági és kulturális változások, az olyan előre nem látható válságok, mint a koronavírus-világjárvány és az éghajlatváltozás, illetve a háborús konfliktusok újbóli kirobbanása miatt. Új tényezőként ugyanakkor megjelent a mesterséges intelligenciától való félelem is.
2024. június 05., 20:592024. június 05., 20:59
Májusban több mint 10 800 európai választópolgár foglalt állást az EU égető kérdéseiről és a folyamatban lévő kihívásokról egy nagyszabású, összehasonlító felmérés keretében, amelyet a Kapa Research végzett 10 tagországban (Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Spanyolország) május 4. és 2024. május 24. között.
A Politico.eu által ismertetett felmérés – mint írták – túlmutat a belpolitikai dilemmákon vagy a szavazási szándékon: közelebbről megvizsgálja az európai társadalmakban 2019 és 2024 között kialakult tendenciákat, azt, hogy mi alakítja ma a társadalmi napirendet, a polgárok európai és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos aggodalmait, a vezetőkkel szembeni elvárásokat és a globális vezető személyiségekről alkotott véleményeket.
A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a június 9-ei európai parlamenti választások előtt néhány nappal a választási magatartást befolyásoló, erőteljes félelem érvényesül, amelyet négy fő tényező táplál.
A Kapa Research-nek a felmérés eredményein alapuló elemzése szerint a megélhetési költségek emelkedése aggasztja leginkább a polgárokat. Az európai gazdaságokat a járvány utáni időszakban sújtó inflációs sokkok mélyen gyökerező nyugtalanságot keltettek az emberekben a megélhetésük miatt.
A téma olyan országokban vált figyelemre méltóan hangsúlyossá, mint Franciaország (58 százalék), Görögország (55 százalék), Románia (54 százalék), Spanyolország (49 százalék) és Bulgária (44 százalék), de a megélhetési költségek a többi tagállamban is az első három aggodalomra okot adó ok között szerepelnek.
A gazdasági bizonytalanság széles körű érzését tovább fokozza a javak elosztása terén tapasztalható igazságtalanság érzése: tízből több mint nyolc polgár (összesen 81 százalék) úgy érzi, hogy „Európában a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek”.
Nem találna legyőzőre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalíció közös listája, amennyiben most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP) választásokat – derül ki a legfrissebb felmérésből.
2015 óta a bevándorlás Európában összetett kérdés, amelynek humanitárius és politikai vonatkozásai egyaránt vannak a felmérés eredményein alapuló elemzés szerint. A közvélemény-kutatás során kapott válaszok alapján a bevándorlás tűnik a második legfontosabb aggodalomnak: a megkérdezettek 37 százaléka nevezte meg a migrációt, amikor aggodalmairól faggatták a kérdezőbiztosok. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mely területekre kellene Európának a következő öt évben összpontosítania, a „szigorúbb bevándorlásellenőrzés” dominál, a válaszadók 36 százaléka ezt a legfontosabb prioritásként jelölte meg.
Ez a trend különösen erőteljes Németországban (56 százalék), annak ellenére, hogy a migrációs válság korai szakaszában befogadó országnak számított, valamint Olaszországban (40 százalék), amely a migránsok egyik európai célpontja.
A háború visszatérése Európába újra felerősítette a biztonsággal kapcsolatos félelmeket; az ukrajnai és nemrégiben a gázai konfliktusok az idei uniós választásokat befolyásoló új tényezőként jelennek meg – húzza alá a Politico. A felmérésben az orosz–ukrán háború a válaszadók 35 százaléka számára a legégetőbb aggodalom, mindössze két százalékponttal a migráció mögött.
A megkérdezettek ugyanakkor mindkét fronton – vagyis Ukrajnában és a gázai övezetben is – azonnali tűzszünetet követelnek: 65 százalék szerint a gázai ellenségeskedéseknek „azonnal véget kell vetni”, míg ugyanezt a nézetet 60 százalék osztja az orosz–ukrán konfliktus esetében.
A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.
Mint az elemzés is felidézi, az idők során a technológiai fejlődést átlagban széles körben üdvözölték, mint az emberiség számára pozitív fejleményt, mint az életkörülmények javításának eszközét és mint a növekedés gyorsítóját. A mesterséges intelligencia gyors térnyerése a polgárok mindennapi életében megzavarni látszik ezt a hagyományt.
Hasonlóképpen a szkepticizmus tükröződik abban is, hogy a válaszadók 54 százaléka vonakodik attól, hogy a mesterséges intelligenciát az EU stratégiai célként fogadja el a következő öt évben, és 54 százalékuk ellenzi ezt a lépést.
A fenti négy összetevő összekeverése az elemzés szerint a félelem robbanásveszélyes koktélját eredményezi az európai társadalmakban.
A választók a szavazatukkal fájdalmas üzeneteket fognak küldeni. Felmérésünk azonban azt mutatja, hogy a nagy többség továbbra is az európai vívmányok – biztonság, szabadság, demokrácia, növekedés és társadalmi kohézió – megerősítését támogatja, és olyan hozzáértő vezetést keres, amely képes megvédeni azokat” – összegez a Politico elemzése.
Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!