Fotó: MTI
Az emlékezés mellett a cselekvés fontosságát hangsúlyozta a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a mohácsi csata 490. évfordulója alkalmából vasárnap tartott ünnepségen.
2016. augusztus 29., 15:202016. augusztus 29., 15:20
Soltész Miklós Mohácson több száz ember előtt azt mondta: önzés, rövidlátás, árulás és „cselekvőképtelen európai vezetők” miatt kellett 490 évvel ezelőtt elpusztulnia mintegy 15 ezer magyarnak, és miattuk vonulhatott be 1526 szeptemberében Budára a török.
Az államtitkár az azt megelőző török terjeszkedés fordulópontjára, Konstantinápoly elestére térve kijelentette: Európa egyik fele nem figyelt a másik segélykiáltására, a törökkel szövetkező I. Ferenc francia király pedig árulást követett el, hogy hatalma helyreálljon, gyarapodjon. „Nem hasonló időket élünk ma is?” – tette fel a kérdést a migrációs válságra utalva.
Soltész Miklós szerint a nyugati hatalmak gazdasági törekvései, „demokrácia- és fegyverexportja” az oka „a mostani szörnyű időszaknak”, a népvándorlás, a migráció ennek már csak súlyos következménye. Úgy fogalmazott: „Ha tiszteljük az áldozatokat, (.) ha a haza megmentéséért vállalt haláluk fontos számunkra, akkor az emlékezés mellett cselekednünk is kell.”
Hozzátette: miközben tiszteletben tartjuk mások kultúráját, vallási törekvéseit, „meg kell erősítenünk kereszténységünket”, és össze kell fogni Kelet-Közép-Európa nemzeteivel. Azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jogosan várja el határai tiszteletben tartását, és a határokat meg is védi, ha szükséges. Soltész Miklós szerint szolidárisnak kell lenni a beteg, elesett migránsokkal, de „nem lehetünk szolidárisak azokkal, akik kopogtatás helyett berúgják otthonaink ajtajait, fenyegetik nemzeteinket, törvényeinket, hitünket semmibe veszik”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!