„Az a korrekt, ha elismerjük, Koszovó ügyében nincs egységes véleményünk” – szögezte le a cseh államfő. Koszovó függetlenségének a kérdése a péntek délutáni plenáris ülésen került hangsúlyosan szóba, s kiderült, hogy az egyes országok eltérően látják a megoldást. Csehország támogatja a megoldás keresését, s úgy véli, annak olyannak kell lennie, hogy élvezze az összes érintett fél támogatását – mondta Václav Klaus. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint „Koszovó kérdésében olyan megoldást kell találni, hogy senki számára ne legyen sérelmes, s hogy a megoldás ne teremtsen precedenst” – mondta Gasparovic. A tanácskozáson egyébként a magyar és a román államfő is részt vett. Sólyom László a nemzeti kisebbségekről és a kultúrnemzetről beszélt a péntek délutáni zártkörű tanácskozáson. Diplomáciai megfigyelők szerint a téma felvetése bizonyos meglepetést keltett a résztvevők körében, s szlovák, illetve cseh részről nem hivatalos elutasításra talált. „Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlődése az utóbbi időben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. A másik: az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élő kisebbségei identitásának a fenntartását” – nyilatkozta a tanácskozás után Sólyom László. Megjegyezte: ez fontos dolog. A 20. századi próbálkozások a homogén nemzetállamok kialakítására többnyire csődöt mondtak, és sok szenvedést okoztak. Fontosnak tartotta, hogy az európai alkotmány szövege a nemzeti kisebbségekkel is foglalkozzék. Traian Bãsescu román államfő hozzászólásában a Moldovai Köztársaság EU-tagsága mellett emelt szót, a Koszovó jövőjével kapcsolatosan körvonalazódó megoldásról pedig, amely szerint a tartomány ellenőrzött függetlenséget kapna, úgy vélte, az veszélyes lehet, a független Koszovó létrehozása ugyanis „nem felel meg az EU biztonsággal és stabilitással kapcsolatos elveinek”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok