„Az a korrekt, ha elismerjük, Koszovó ügyében nincs egységes véleményünk” – szögezte le a cseh államfő. Koszovó függetlenségének a kérdése a péntek délutáni plenáris ülésen került hangsúlyosan szóba, s kiderült, hogy az egyes országok eltérően látják a megoldást. Csehország támogatja a megoldás keresését, s úgy véli, annak olyannak kell lennie, hogy élvezze az összes érintett fél támogatását – mondta Václav Klaus. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint „Koszovó kérdésében olyan megoldást kell találni, hogy senki számára ne legyen sérelmes, s hogy a megoldás ne teremtsen precedenst” – mondta Gasparovic. A tanácskozáson egyébként a magyar és a román államfő is részt vett. Sólyom László a nemzeti kisebbségekről és a kultúrnemzetről beszélt a péntek délutáni zártkörű tanácskozáson. Diplomáciai megfigyelők szerint a téma felvetése bizonyos meglepetést keltett a résztvevők körében, s szlovák, illetve cseh részről nem hivatalos elutasításra talált. „Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlődése az utóbbi időben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. A másik: az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élő kisebbségei identitásának a fenntartását” – nyilatkozta a tanácskozás után Sólyom László. Megjegyezte: ez fontos dolog. A 20. századi próbálkozások a homogén nemzetállamok kialakítására többnyire csődöt mondtak, és sok szenvedést okoztak. Fontosnak tartotta, hogy az európai alkotmány szövege a nemzeti kisebbségekkel is foglalkozzék. Traian Bãsescu román államfő hozzászólásában a Moldovai Köztársaság EU-tagsága mellett emelt szót, a Koszovó jövőjével kapcsolatosan körvonalazódó megoldásról pedig, amely szerint a tartomány ellenőrzött függetlenséget kapna, úgy vélte, az veszélyes lehet, a független Koszovó létrehozása ugyanis „nem felel meg az EU biztonsággal és stabilitással kapcsolatos elveinek”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok