„Az a korrekt, ha elismerjük, Koszovó ügyében nincs egységes véleményünk” – szögezte le a cseh államfő. Koszovó függetlenségének a kérdése a péntek délutáni plenáris ülésen került hangsúlyosan szóba, s kiderült, hogy az egyes országok eltérően látják a megoldást. Csehország támogatja a megoldás keresését, s úgy véli, annak olyannak kell lennie, hogy élvezze az összes érintett fél támogatását – mondta Václav Klaus. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint „Koszovó kérdésében olyan megoldást kell találni, hogy senki számára ne legyen sérelmes, s hogy a megoldás ne teremtsen precedenst” – mondta Gasparovic. A tanácskozáson egyébként a magyar és a román államfő is részt vett. Sólyom László a nemzeti kisebbségekről és a kultúrnemzetről beszélt a péntek délutáni zártkörű tanácskozáson. Diplomáciai megfigyelők szerint a téma felvetése bizonyos meglepetést keltett a résztvevők körében, s szlovák, illetve cseh részről nem hivatalos elutasításra talált. „Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlődése az utóbbi időben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. A másik: az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élő kisebbségei identitásának a fenntartását” – nyilatkozta a tanácskozás után Sólyom László. Megjegyezte: ez fontos dolog. A 20. századi próbálkozások a homogén nemzetállamok kialakítására többnyire csődöt mondtak, és sok szenvedést okoztak. Fontosnak tartotta, hogy az európai alkotmány szövege a nemzeti kisebbségekkel is foglalkozzék. Traian Bãsescu román államfő hozzászólásában a Moldovai Köztársaság EU-tagsága mellett emelt szót, a Koszovó jövőjével kapcsolatosan körvonalazódó megoldásról pedig, amely szerint a tartomány ellenőrzött függetlenséget kapna, úgy vélte, az veszélyes lehet, a független Koszovó létrehozása ugyanis „nem felel meg az EU biztonsággal és stabilitással kapcsolatos elveinek”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok