Fotó: Rompres
2007. április 23., 00:002007. április 23., 00:00
Franciaország történelmében először a közel egymillió, az ország tengerentúli területein és megyéiben, illetve az amerikai kontinensen tartózkodó választópolgár már szombaton leadta voksát a nyolcadik alkalommal népszavazással történő elnökválasztás első fordulójában.
A felmérések magas, nyolcvan százalék körüli részvételi aránnyal számoltak országszerte, ugyanis 3,3 millióval többen – elsősorban 18 és 30 év közötti fiatalok – iratkoztak fel a választási listákra, mint öt évvel ezelőtt.
A franciaországi 64 ezer szavazóhelyiség többsége este 6 órakor zárt, de 106 településen este 7 óráig, a szavazóhelyiségek negyedében – Párizsban és környékén, a nagyobb városokban és 52 kisebb településen – pedig este 8 óráig adhatták le a franciák szavazataikat.
A választók 96 százaléka hagyományos módon, de idén először 82 településen mintegy másfél millióan elektronikus úton szavaztak a választóhelyiségekben felállított szavazógépeken.
Az utolsó közvélemény-kutatási felmérések a jobboldali Nicolas Sarkozy és a szocialista Ségolene Royal továbbjutását jósolták. A kampány kezdete óta éllovas Sarkozy a négy legfőbb intézetnél 26–30 százalékos tetszési indexszel rendelkezik, míg fő vetélytársa, Ségolene Royal 22–26 százalékra számíthat. A centrista Bayrou 16 és 20 százalék között mozog, és várhatóan a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel fog a harmadik helyért versengeni, aki a szavazatok 13–16 százalékát szerezheti meg az első fordulóban. Ezeknél várhatóan kevesebb szavazatot szerez majd a szélsőbaloldalon a trockista Olivier Besancenot, Arlette Laguiller és Gérard Schivardi, a globalizáció-ellenes José Bové, a kommunista Marie-George Buffet és a Zöldek képviseletében Dominique Voynet, illetve a jobboldalon a szuverenista Philippe de Villiers és a vadászokat és halászokat képviselő Frédéric Nihous.
Franciaországban először fordul elő, hogy a hivatalban lévő államfő vagy kormányfő, illetve egy volt miniszterelnök nincs a jelöltek között. De az is először történik 1969 óta, hogy mindkét nagy formáció – a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és az ellenzéki Szocialista Párt (PS) – jelöltje újoncként szerepel az elnökválasztáson.
Az öt évvel ezelőtti első fordulóban a rekordméretű távolmaradás (28,4 százalék) is hozzájárult ahhoz, hogy a világ nagy meglepetésére Jacques Chirac hivatalban lévő államfő mellett a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen jutott be a második fordulóba. Az idei választáson a bizonytalanok aránya szolgálhat meglepetéssel, ugyanis a közvélemény részéről a kampány alatt mutatott érdeklődődés ellenére a pénteken éjfélkor beállt kampánycsend előtt a választóknak még több mint egyharmada nem tudta, kire szavaz.
A korábbi elnökválasztásokkal ellentétben egyetlen nagy téma sem határozta meg a kampányt. Öt évvel ezelőtt szinte kizárólag a biztonságpolitikáról beszéltek a jelöltek, 1995-ben a társadalmi leszakadás megállításának szlogenjével nyert Jacques Chirac, idén viszont a szociális lakásoktól a pénzügypolitikáig, a bevándorlással összekapcsolt nemzetiidentitás-kérdéstől a környezetvédelem erősítésig és a nagyobb cégeknél várható munkahelymegszűnésektől a külvárosok helyzetéig naponta változott a kampány témája anélkül, hogy az elnökválasztás tétje egyértelművé vált volna a választók számára.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Látogatottsági adatok