amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot.

Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak. A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.

A nyilvántartó bíróság minden hónap 15-ig küldi meg azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak a nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek esetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetté minősítést rögzítette. A miniszter a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.

Az érintett szervezeteknek pedig a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott – a médiatörvény szerinti – sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb – 15 napos határidejű – felhívás követi. Ha ez is eredménytelen, az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.

A jogszabály ehelyett azt mondja ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.

A külföldről támogatott szervezetek köréből is könnyebben lehet kikerülni, mint azt javasolták az előterjesztők. Így – ugyancsak a Velencei Bizottság észrevétele alapján – már akkor kikerülhetnek, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet, szemben az eredetileg indítványozott egymást követő három adóévvel.

A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról. Kikerült továbbá a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása. A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért

Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek – tették hozzá.

Párbeszéd: a törvény csak a kormány hatalmi céljait szolgálja

A Párbeszéd véleménye szerint előbb egy alapos társadalmi egyeztetést kellett volna lefolytatni a civiltörvényről és a parlamentnek csak ezt követően lett volna szabad szavaznia a jogszabályról.

A párt társelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Helsinki Bizottság aggályaira hivatkozva azt mondta, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény

A jogszabály semmi mást nem szolgál, csak a kormány hatalmi céljait – tette hozzá Szabó Tímea. A független képviselő minimális jelentőségűnek nevezte, hogy a kabinet az indítvány egyes részeken puhított, mert úgy látta, hogy továbbra is megmarad a megbélyegzés, megmaradnak a szankciók.