Életfogytiglant kapott Ceauşescu „házi” terroristája

A világ egykor leghírhedtebb és a hatóságok által az egyik leginkább keresett terroristája a Franciaországban kiszabható legszigorúbb büntetést kapta, annak enyhítését legkorábban 18 év múlva kérheti.  Carlosnak négy, harminc évvel ezelőtt Franciaországban elkövetett robbantásos merényletért kellett felelnie, amelyben 11-en vesztették életüket és mintegy 150-en megsebesültek. Ügyvédje, Isabelle Coutant-Peyre jelezte, hogy \"valószínűleg\" fellebbeznek az ítélet ellen a semmitőszéknél.

A 63 éves egykori terrorista közel húsz éve ül börtönben Franciaországban. Szudánban 1994-ben fogta el a francia titkosszolgálat, s 1997 végén életfogytig tartó börtönre ítélték egy 1975-ben Párizsban elkövetett hármas gyilkosságért. Elvileg 2012-ben kérhette volna, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék, de 2011 decemberében az 1982-83-ban elkövetett merényletekért újabb életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a héttagú terrorizmusellenes bíróság. Ez utóbbi ítéletet erősítette meg most a fellebbviteli bíróság.

A vád szerint Carlos merényletsorozatot hajtott végre két társának, a német Magdalena Koppnak és a svájci Bruno Bréguet-nek a kiszabadításáért, akiket 1982 februárjában azért tartóztatták le, mert fegyvereket és robbanószereket találtak náluk. Az őrizetbe vételt követően a francia belügyminisztériumhoz intézett levélben a két gyanúsított harminc napon belüli elengedését követelték, háborúval fenyegetve meg Franciaországot. A \"hadüzeneten\" a rendőrség azonosította Carlos ujjlenyomatát, ezt azonban a védelem nem ismerte el, mivel azóta az eredeti dokumentum elveszett a peranyagból.

Egy hónappal később, 1982. március 29-én a Párizs-Toulouse vasútvonalon történt robbantásban öten meghaltak és 28-an megsebesültek. A Kopp-Bréguet-per kezdetének napján az al-Vatan című algériai napilap párizsi irodája előtt végrehajtott pokolgépes merényletekben egy ember halt meg és 66-an sebesültek meg. A gyanú szerint Carlosnak szerepe volt két másik, 1983. december 31-én elkövetett vonatrobbantásban is a marseille-i pályaudvaron (két halott és 22 sérült), valamint a Marseille-Párizs szuperexpresszen (három halott és 12 sérült).

Az első fokon meghozott ítéletet megelőző hat hétig tartó tárgyaláshoz hasonlóan Carlos tagadta, hogy bármilyen merényletben részt vett volna. Az egykori terrorista Amerika-ellenes, antiimperialista és anticionista elméleteket felvonultató provokatív beszédében - amelyhez jegyzeteket is használt - az egész pert szabálytalannak, a bizonyítékokat pedig hamisnak nevezte, amelyeket szerinte \"a külföldi hatalmakat szolgáló manipulátorok\" gyártottak ellene. \"Nem vagyunk terroristák, mi szabadságharcosok vagyunk!\" - hangsúlyozta Carlos. Ugyanakkor jelezte, hogy a szervezete \"1500 embert ölt meg\", köztük \"tucatnyi terroristát\".

Önmagát \"professzionális forradalmárnak\" nevezte, aki a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (FPLP) nevű szervezet és az egykori keleti blokk szolgálatában állt.  A nyomozóhatóság felhasználta a volt kommunista országok archívumait a vádirat elkészítéséhez. A nyolcvanas években Ilich Ramírez Sánchez ugyanis a kelet-európai országokban talált menedéket, többek között Magyarországon is élt. Carlos azonban kétségbe vonta ezen dokumentumok hitelességét.

Carlos kapcsolatban állt Nicolae Ceauşescu egykori román kommunista diktátorral is, akitől Nicolae Pleşiţă, a szekuritáté egykori tábornoka szerint megbízásokat is kapott terrorcselekmények elkövetésére, többek között az Egyesült Államokba szökött Mihai Pacepa tábornok meggyilkolására. Ceauşescu állítólag Jasszer Arafat egykori palesztin vezető tanácsára fogadta fel Carlost, akivel később azért szakadt meg a kapcsolata, mert a terrorista már nem tudott biztonságosan működni a nyugati országokban.