Fotó: Videófelvétel
Az orosz vádakkal ellentétben nem Ukrajna követte el a Kreml elleni dróntámadást, hanem Moszkva rendezte meg, hogy ezzel saját propaganda- és katonai céljait szolgálja – állítja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
2023. május 04., 14:582023. május 04., 14:58
Oroszország valószínűleg azért rendezte meg ezt a támadást, hogy a háborút közelebb vigye az orosz közönséghez, és megteremtse a feltételeket a szélesebb körű társadalmi mozgósításhoz. Több jel is arra utal, hogy a csapás belső irányítású és célzottan megrendezett volt – mutat rá az intézet.
Az orosz hatóságok a közelmúltban lépéseket tettek az orosz belső légvédelmi képességek növelésére, beleértve magát Moszkvát is, ezért
A 2023 januárjában készült geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz hatóságok Pantszir légvédelmi rendszereket helyeztek el Moszkva közelében, hogy légvédelmi köröket hozzanak létre a város körül.
– hangsúlyozza az ISW.
A Kreml azonnali, koherens és összehangolt válasza az incidensre azt sugallja, hogy a támadást belsőleg úgy készítették elő, hogy a szándékolt politikai hatásai felülmúlják a kínos helyzetet. A Kreml azonnal azzal vádolta Ukrajnát, hogy terrortámadást hajtott végre, és az orosz hivatalos reakciók gyorsan e vád körül összpontosultak.
„Ha a dróntámadás nem lett volna megrendezett, akkor meglepetésszerű esemény lett volna. Nagyon valószínű, hogy a hivatalos orosz válasz kezdetben sokkal szervezetlenebb lett volna, mivel az orosz tisztviselők igyekeztek volna koherens narratívát létrehozni, és ellensúlyozni egy egyértelmű információs szégyen retorikai következményeit. A Kremlnek nem sikerült időben és koherens információs választ adnia más, nem saját maga által okozott katonai megaláztatásokra, beleértve Balaklija és Herszon városának 2022 szeptemberi és novemberi elestét” – emlékeztet az intézet.
Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Helsinkiben.
A csapás körüli hivatalos orosz narratíva gyors és koherens bemutatása azt sugallja, hogy
A Kreml arra használhatja a csapást, hogy igazolja a május 9-i ünnepségek lemondását vagy további korlátozását, ami valószínűleg növelné az ukrajnai háborút úgy beállító tájékoztatási erőfeszítést, mint ami közvetlenül fenyegeti a történelmi események oroszországi megünneplését. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy Oroszország számos intézkedést alkalmaz annak érdekében, hogy az ukrajnai háborút egzisztenciálisnak állítsa be Oroszország hazai közönsége számára, és felkészüljön a szélesebb körű társadalmi mozgósításra.
Eközben
„Láttam az erről szóló híreket. Nem tudom, hitelesek-e, nem lehet tudni” – mondta Blinken, hozzátéve, hogy minden olyan információt, amely a Kremlből jön, fokozott elővigyázatossággal kezelnek.
A France Inter rádiónak nyilatkozva Colonna kijelentette, nem hajlandó „találgatások kis játszmájába” belemenni.
Úgy fogalmazott, „normál helyzetben eléggé kevéssé hihető”, hogy drónok eljuthatnak egészen a Kremlig, és felidézte, hogy az ukránok szerdán hivatalosan is jelezték, hogy semmi közük nincs az esethez.
Catherine Colonna bírálta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének szavait, aki Telegram-csatornáján úgy fogalmazott a dróntámadás után, hogy meg kell semmisíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kijevi bandáját.
A francia külügyminiszter sajnálatosnak nevezte Medvegyev szélsőséges felhívását, amellyel „ismét csak Oroszország részéről igyekeznek félelmet kelteni és ürügyet találni arra, hogy igazolni tudják az igazolhatatlant”.
Az orosz elnöki hivatal szerdán délután közölte, hogy Ukrajna előző éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen az orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette.
Karine Jean-Pierre, a washingtoni Fehér Ház szóvivője az esettel kapcsolatban azt mondta, az Egyesült Államok nem tudja megerősíteni Oroszország állításának hitelességét.
Hozzátette, hogy
Ukrajna a múlt éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolására, de a drónokat az orosz védelem semlegesítette – közölte szerda délután az orosz elnöki hivatal.
Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője is úgy nyilatkozott, a világszervezet nincs abban a helyzetben, hogy megerősíthetné a dróntámadásokkal kapcsolatos állításokat. Felhívta az érintett feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól vagy lépéstől, amely tovább élezné a konfliktust.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!