Maia Sandu moldovai elnök szerint Oroszország diverzánsokkal puccsot készít elő hazájában
Fotó: Moldova elnöki hivatala
Oroszország az ukrajnai háborúban szeretne taktikai előnyt szerezni azáltal, hogy Moldovában zavart kelt – így magyarázta a Krónika kérdésére Barabás T. János elemző, hogy az utóbbi napokban kiderült: Moszkva puccsot készített elő a Pruton túli országban. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári születésű vezető elemzője szerint Románia számára a moldovai fejlemények alacsony szintű, földrajzilag körülhatárolt hibrid biztonsági fenyegetésnek tekinthetők.
2023. február 14., 09:432023. február 14., 09:43
Az ukrajnai hadszítéren akar Oroszország taktikai előnyt szerezni azáltal, hogy Moldovában zavart kelt – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője az elmúlt napok fejleményei kapcsán. A kolozsvári születésű, korábban Magyarország bukaresti, valamint moldovai nagykövetségén is diplomataként tevékenykedő elemzőt annak kapcsán kerestük meg, hogy az ukrán hírszerzés és Maia Sandu moldovai elnök szerint olyan információk birtokába kerültek, amelyek szerint
Lehet ennek valóságalapja? – kérdeztük az elemzőt. Barabás T. János úgy vélekedett: a jelek szerint van alapja az ukrán titkosszolgálat által megszerzett, és a moldovaiak számára átadott információknak, miszerint az orosz kormányzat államcsínyre készül Moldovában. Emlékeztetett: Maia Sandu államfő hétfőn azt nyilatkozta: az oroszok terve olyan akciókat tartalmaz, amelyekben katonai kiképzéssel rendelkező, civileknek álcázott diverzánsok vesznek részt, akik erőszakos akciókat, állami épületek elleni támadásokat és túszejtést hajtanak végre. Az úgynevezett ellenzéki tiltakozásnak álcázott erőszakos akciókkal kényszerítenék ki a hatalomváltást.
Sikerült megakadályozni, hogy Oroszország aknamunkájával, egyes intézmények elleni támadások és túszejtések révén destabilizálja a Moldovai Köztársaságot – jelentette be hétfőn Maia Sandu moldovai elnök.
A terv azt is feltételezi, hogy az erőszakos akciókhoz külföldieket is igénybe vesznek, a dokumentumok például az Orosz Föderáció, a Belarusz Köztársaság, Szerbia és Montenegró állampolgárai számára a Moldovai Köztársaságba való beutazásról szóló utasításokat tartalmaznak. Az elnök jelezte: az állami intézmények azon dolgoznak, hogy megakadályozzák az ilyen provokációkat és ellenőrzés alatt tartsák a helyzetet. A terv megvalósításában az elkövetők több belső erőre számítanak, de különösen olyan bűnözői csoportokra, mint a Șor-párt (oroszbarát ellenzéki alakulat, amely vezetőjéről, Ilan Șorról kapta a nevét), valamint több, Vladimir Plahotniuchoz (külföldön bujkáló moldáv oligarcha) fűződő személy.
– emlékeztetett az elemző.
Kérdésünkre, milyen érdeke fűződhet Oroszországnak ahhoz, hogy újabb frontot nyisson Moldovában, miközben Ukrajnában is jelentős nehézségekbe ütközik, mire kell Moszkvának a volt szovjet tagköztársaság, Barabás T. János kifejtette: elsősorban az ukrajnai háborúban igyekszik a Kreml a moldovai zavarkeltéssel taktikai előnyt szerezni.
Válaszúton. A jelenlegi moldovai kormány az EU-hoz közeledne, Moszkva azonban megakadályozná ezt a törekvést
Fotó: Facebook
„A most zajló donbaszi csatából az ukránok haderőt lesznek kénytelenek elvonni, ha az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU felforgató tervei megvalósulnak Moldovában, mert ebben az esetben fennáll a veszélye annak, hogy a szakadár területről támadás érheti Ukrajnát, összehangolva egy Odessza környéki orosz partraszállással. Ez utóbbinak az erős védelem miatt nem látom valószínűségét, az ukrán rakétaegységek és az IT-rendszerek által vezérelt tüzérség még a partraszállás előtt el tudná pusztítani a támadókat. Az orosz terv csak akkor sikerülhet, ha hamar elfoglalják a chișinăui repteret, mert utóbbi a legfőbb kapcsolat Oroszország és Transznisztria között, de egy ilyen deszantos akciónak nem adok nagy sikerlehetőséget. Ismeretes, hogy az orosz vezetőség több alkalommal kinyilvánította, hogy újból befolyásuk alá akarják vonni a posztszovjet térséget, felfogásuk szerint ezek a ruszkij mir (orosz világ) részei. A Moldova elleni fellépés révén a Kreml arra is számít, hogy a Balkán államai óvatosabban támogatják Ukrajnát” – magyarázta az egykori diplomata.
Oroszország csecsen egységek bevetésével próbálhatja megdönteni a Moldovai Köztársaság kormányát – jelentette ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Olekszij Danyilov.
Felvetésünkre, miszerint minek tudható be Natalia Gavriliţa moldovai kormányfő váratlan lemondása, milyen fordulat várható ezek után az országban, Barabás T. János kifejtette: a kormányfő politikáját erősen támadták pártján, a PAS-on belül.
„Ezt pártjának atlantista szárnya, a parlament elnöke, a pártelnök, és maga Maia Sandu államfő is kifogásolta, mint az oroszok előtti »kapitulálást«. Ugyanakkor a felmérésekben nagyot zuhant tavaly a PAS, és a média kifogásolta, hogy a külföldi finanszírozás ellenére esett az életszínvonal. Hasonló demagóg vádakat fogalmazott meg az Ilan Șor üzletember vezette oroszbarát ellenzék is. A Șor pártja vezette önkormányzatokban, így Orhei városában élelemosztás, szociális projektek zajlottak, az oroszbarát erők így akarták rossz megvilágításba állítani Sanduékat. Általános vélekedés Moldovában, hogy Gavriliţa érzéketlen volt a szociális ügyekre, és biztonsági témákban sem gerjesztett bizalmat, szerintem ez utóbbi miatt javasolták külföldi pártfogói is a lemondását” – világított rá az ügy hátterére Barabás T. János.
A Krónika kérdésére, hogy milyen kihatással van mindez Romániára, a térség szakértője kifejtette: Romániában az alkotmányos demokrácia szabályainak megfelelően
„Nem tartok attól, hogy a moldovai válság befolyásolná a kormánykoalíció belső koherenciáját, vagy a gazdaság lényegi működését, de az várható, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és oroszpárti újságírók burkolt oroszbarát kampányt fognak folytatni, például háborúval, atombombával riogatnak, Ukrajnát kritizálják. A román költségvetés, az energia- és a hadiipar is igyekszik majd megfelelni a kihívásnak, amit én alacsony szintű, földrajzilag körülhatárolt hibrid biztonsági fenyegetésnek tekintek. Utóbbinak részei lehetnek információs támadások, légtérsértés, ügynöki tevékenységek, például »ökológiai tüntetések«. A hibrid támadás célja lehet a román képességek felmérése, politikai nyomásgyakorlás, a közvélemény befolyásolása” – fejtette ki a Krónikának Barabás T. János.
Váratlanul bejelentette pénteken lemondását Natalia Gavriliţa, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke.
A moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) megerősítette, hogy az állam stabilitásának aláaknázását célzó orosz akciót leplezett le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden az Agerpres a dpa-ra hivatkozva.
Ha igaz is, hogy Oroszország segíti Iránt az Egyesült Államok elleni háborúban, nem sokat ér el vele – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Növényi eredetű anyag okozta a szennyezést a Fekete-Körösön, a vízvizsgálatok eredményei megfelelőnek minősülnek, újraindulhattak a szabadstrandok – közölte hétfőn a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig).
Két nappal a táborzárás után téma az anyaországi közéletben a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelynek idei kiadása mentén hétfőn is összecsaptak a Tisza Párt és a Fidesz politikusai.
Az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetének bekéretése határozott tiltakozó intézkedés, amelynek célja, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen mind Moszkvának, mind a NATO-szövetségeseknek – jelentette ki Oana Țoiu ügyvivő külügyminiszter hétfőn.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Irán felfüggeszti saját támadásait, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz – nyilatkozta vasárnap egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek.
Folytatódik a magyar kormány támogatása – számolt be a három fő erdélyi magyar felsőoktatási intézményt tömörítő Pro Bono Publico konzorcium csütörtöki budapesti tárgyalásainak eredményéről a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem.
Eltávolították péntek délután az egy nappal korábban talált szennyező anyagot a Fekete-Körösről. Horgászati és halászati tilalmat rendeltek el a folyó teljes magyarországi szakaszán.
Miközben az amerikai hadsereg péntekre virradóra sorozatban már a 13. napon hajtott végre támadásokat iráni célpontok ellen, Irán csütörtökön elutasította azt az amerikai tűzszüneti megállapodást, amelyet az iraki miniszterelnök terjesztett Teherán elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!