Maia Sandu moldovai elnök szerint Oroszország diverzánsokkal puccsot készít elő hazájában
Fotó: Moldova elnöki hivatala
Oroszország az ukrajnai háborúban szeretne taktikai előnyt szerezni azáltal, hogy Moldovában zavart kelt – így magyarázta a Krónika kérdésére Barabás T. János elemző, hogy az utóbbi napokban kiderült: Moszkva puccsot készített elő a Pruton túli országban. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári születésű vezető elemzője szerint Románia számára a moldovai fejlemények alacsony szintű, földrajzilag körülhatárolt hibrid biztonsági fenyegetésnek tekinthetők.
2023. február 14., 09:432023. február 14., 09:43
Az ukrajnai hadszítéren akar Oroszország taktikai előnyt szerezni azáltal, hogy Moldovában zavart kelt – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője az elmúlt napok fejleményei kapcsán. A kolozsvári születésű, korábban Magyarország bukaresti, valamint moldovai nagykövetségén is diplomataként tevékenykedő elemzőt annak kapcsán kerestük meg, hogy az ukrán hírszerzés és Maia Sandu moldovai elnök szerint olyan információk birtokába kerültek, amelyek szerint
Lehet ennek valóságalapja? – kérdeztük az elemzőt. Barabás T. János úgy vélekedett: a jelek szerint van alapja az ukrán titkosszolgálat által megszerzett, és a moldovaiak számára átadott információknak, miszerint az orosz kormányzat államcsínyre készül Moldovában. Emlékeztetett: Maia Sandu államfő hétfőn azt nyilatkozta: az oroszok terve olyan akciókat tartalmaz, amelyekben katonai kiképzéssel rendelkező, civileknek álcázott diverzánsok vesznek részt, akik erőszakos akciókat, állami épületek elleni támadásokat és túszejtést hajtanak végre. Az úgynevezett ellenzéki tiltakozásnak álcázott erőszakos akciókkal kényszerítenék ki a hatalomváltást.
Sikerült megakadályozni, hogy Oroszország aknamunkájával, egyes intézmények elleni támadások és túszejtések révén destabilizálja a Moldovai Köztársaságot – jelentette be hétfőn Maia Sandu moldovai elnök.
A terv azt is feltételezi, hogy az erőszakos akciókhoz külföldieket is igénybe vesznek, a dokumentumok például az Orosz Föderáció, a Belarusz Köztársaság, Szerbia és Montenegró állampolgárai számára a Moldovai Köztársaságba való beutazásról szóló utasításokat tartalmaznak. Az elnök jelezte: az állami intézmények azon dolgoznak, hogy megakadályozzák az ilyen provokációkat és ellenőrzés alatt tartsák a helyzetet. A terv megvalósításában az elkövetők több belső erőre számítanak, de különösen olyan bűnözői csoportokra, mint a Șor-párt (oroszbarát ellenzéki alakulat, amely vezetőjéről, Ilan Șorról kapta a nevét), valamint több, Vladimir Plahotniuchoz (külföldön bujkáló moldáv oligarcha) fűződő személy.
– emlékeztetett az elemző.
Kérdésünkre, milyen érdeke fűződhet Oroszországnak ahhoz, hogy újabb frontot nyisson Moldovában, miközben Ukrajnában is jelentős nehézségekbe ütközik, mire kell Moszkvának a volt szovjet tagköztársaság, Barabás T. János kifejtette: elsősorban az ukrajnai háborúban igyekszik a Kreml a moldovai zavarkeltéssel taktikai előnyt szerezni.
Válaszúton. A jelenlegi moldovai kormány az EU-hoz közeledne, Moszkva azonban megakadályozná ezt a törekvést
Fotó: Facebook
„A most zajló donbaszi csatából az ukránok haderőt lesznek kénytelenek elvonni, ha az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU felforgató tervei megvalósulnak Moldovában, mert ebben az esetben fennáll a veszélye annak, hogy a szakadár területről támadás érheti Ukrajnát, összehangolva egy Odessza környéki orosz partraszállással. Ez utóbbinak az erős védelem miatt nem látom valószínűségét, az ukrán rakétaegységek és az IT-rendszerek által vezérelt tüzérség még a partraszállás előtt el tudná pusztítani a támadókat. Az orosz terv csak akkor sikerülhet, ha hamar elfoglalják a chișinăui repteret, mert utóbbi a legfőbb kapcsolat Oroszország és Transznisztria között, de egy ilyen deszantos akciónak nem adok nagy sikerlehetőséget. Ismeretes, hogy az orosz vezetőség több alkalommal kinyilvánította, hogy újból befolyásuk alá akarják vonni a posztszovjet térséget, felfogásuk szerint ezek a ruszkij mir (orosz világ) részei. A Moldova elleni fellépés révén a Kreml arra is számít, hogy a Balkán államai óvatosabban támogatják Ukrajnát” – magyarázta az egykori diplomata.
Oroszország csecsen egységek bevetésével próbálhatja megdönteni a Moldovai Köztársaság kormányát – jelentette ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Olekszij Danyilov.
Felvetésünkre, miszerint minek tudható be Natalia Gavriliţa moldovai kormányfő váratlan lemondása, milyen fordulat várható ezek után az országban, Barabás T. János kifejtette: a kormányfő politikáját erősen támadták pártján, a PAS-on belül.
„Ezt pártjának atlantista szárnya, a parlament elnöke, a pártelnök, és maga Maia Sandu államfő is kifogásolta, mint az oroszok előtti »kapitulálást«. Ugyanakkor a felmérésekben nagyot zuhant tavaly a PAS, és a média kifogásolta, hogy a külföldi finanszírozás ellenére esett az életszínvonal. Hasonló demagóg vádakat fogalmazott meg az Ilan Șor üzletember vezette oroszbarát ellenzék is. A Șor pártja vezette önkormányzatokban, így Orhei városában élelemosztás, szociális projektek zajlottak, az oroszbarát erők így akarták rossz megvilágításba állítani Sanduékat. Általános vélekedés Moldovában, hogy Gavriliţa érzéketlen volt a szociális ügyekre, és biztonsági témákban sem gerjesztett bizalmat, szerintem ez utóbbi miatt javasolták külföldi pártfogói is a lemondását” – világított rá az ügy hátterére Barabás T. János.
A Krónika kérdésére, hogy milyen kihatással van mindez Romániára, a térség szakértője kifejtette: Romániában az alkotmányos demokrácia szabályainak megfelelően
„Nem tartok attól, hogy a moldovai válság befolyásolná a kormánykoalíció belső koherenciáját, vagy a gazdaság lényegi működését, de az várható, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és oroszpárti újságírók burkolt oroszbarát kampányt fognak folytatni, például háborúval, atombombával riogatnak, Ukrajnát kritizálják. A román költségvetés, az energia- és a hadiipar is igyekszik majd megfelelni a kihívásnak, amit én alacsony szintű, földrajzilag körülhatárolt hibrid biztonsági fenyegetésnek tekintek. Utóbbinak részei lehetnek információs támadások, légtérsértés, ügynöki tevékenységek, például »ökológiai tüntetések«. A hibrid támadás célja lehet a román képességek felmérése, politikai nyomásgyakorlás, a közvélemény befolyásolása” – fejtette ki a Krónikának Barabás T. János.
Váratlanul bejelentette pénteken lemondását Natalia Gavriliţa, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke.
A moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) megerősítette, hogy az állam stabilitásának aláaknázását célzó orosz akciót leplezett le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!