Hatalmi játszmák. A Zelenszkij-Ciolacu találkozó nyomán nem sokat javul az ukrajnai román kisebbség helyzete
Fotó: Gov.ro
Románia számol az ukrajnai románok elvesztésével, mivel inkább Moldovát bekebelezve tenne szert regionális hatalmi státusra, ebbe a koncepcióba pedig az ukrajnai román közösség nem fér bele – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértő, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként, kifejtette: a a bukaresti kormány a jövő évi választások kontextusában cselekszik a kisebbségi kérdésben, a lényegi gondok viszont maradnak Ukrajnában. Az Egyesült Államok támogatása sem várható, mivel csak azon kisebbségi jogokat támogatja, amelyek katonapolitikáját segítik elő. Magyarország számára pedig kiindulópont lehet ugyan a kisebbségi jogok azonos szintű szavatolása, de a kárpátaljai magyarság aránya jóval nagyobb Ukrajnában, mint a magyarországi ukránoké.
2023. október 21., 11:002023. október 21., 11:00
2023. október 21., 11:092023. október 21., 11:09
Románia regionális hatalmi szerepre törekszik, ebben pedig lényegesen fontosabb Moldova megszerzése, mint az ukrajnai románok megmaradása – így értékelte a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közelmúltbeli bukaresti látogatását, valamint az ezt követő kijevi ukrán–román közös kormányülést.
A Krónika a Bukarest és Kijev közötti kétoldalú találkozók kapcsán arra volt kíváncsi: minek tudható be, hogy Románia – némileg váratlanul – „különbékét” kötött Ukrajnával a gabonaexport és a kisebbségi jogok terén. Barabás T. János szerint
de csupán az események előtt jelentették be, vélhetően miután jegyzékváltásokkal tisztázták a tárgyalási tematikát.
A Bukaresttel kialakított kapcsolatok új erőt jelentenek az egész fekete-tengeri térség számára, amiért hálás a román partnereknek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóbeszédében.
„A román kormány nem akarja átengedni a szélsőséges pártoknak a nemzeti témákat, ezért is gyakoroltak nyomást Kijevre, hogy tegyen lépéseket az ottani román kisebbség helyzetének javítására. Mindezt a jövő évi választások viszonylatában kell értelmezni. Zelenszkij gesztusa abban merült ki, hogy rendelettel megtiltotta a moldáv etnikum fogalom hivatalos használatát, így most a mintegy 400 000 fős ukrajnai román nyelvű etnikum megnevezése a román lesz, eddig ebből mintegy 150 000-en moldávoknak vallották magukat – amit az ukrán nacionalista kormány ki is használt a közösség megosztására.
A gabonaexport terén a román fél a tranzitot garantálta. Bizonyára biztonsági témák is felmerültek, amelyek nem nyilvánosak, de könnyű kitalálni, hogy az eddigi román segítség folytatásáról volt szó (nyugati segélyek tranzitálása, román katonai, kiberbiztonsági támogatás, dunai kikötők védelme). Zelenszkijnek sikerekre van szüksége, miután az amerikai törvényhozás tétovázik a további Ukrajnának szánt segítség mértékéről, illetve az európai szövetségesek, lásd a lengyeleket is, egyre több kifogást emelnek Kijev ellen az ottani korrupció, nacionalista retorika, gabonadömping miatt. Itt azért hangsúlyoznám, hogy az ukrán nép harca a megszállók ellen tiszteletreméltó, és támogatandó. A találkozók jelzik Románia geopolitikai fontosságának növekedését, amit a bukaresti kormány ki is akar használni, és az ukrajnai háború utáni újjáépítés egyféle logisztikai bázisa kíván lenni – ami tekintve a gyenge román infrastruktúrát, tipikus bukaresti túlfűtött hatalmi ambíció” – mutatott rá az elemző a valós lehetőségekre.
Kérdésünkre, miszerint Zelenszkij elnök szavai alapján valóban képes lehet Románia és Ukrajna „új erőpólust” kialakítani a térségben, az elemző rámutatott: nincs szó erről, Románia a NATO-n belül képzeli el politikáját, de szeretne olyan fontos lenni a Nyugatnak, mint Lengyelország, ha már a konfliktus nagyobb része a Fekete-tenger térségében zajlik.
Fotó: Facebook/Barabás T. János
„A román elit atlantista, Amerika-barát politikája segítségével modernizálna, így regionális energia-elosztó központ valamint IT- és hadiipari hatalom akar lenni. A regionális hatalmi státus régi vágy a román elitben, ennek segítségével igyekeznek bekebelezni Moldovát is.
– vázolta fel a várható bukaresti hozzáállást Barabás T.
Felvetésünkre, miszerint vajon várható, hogy Ukrajna valóban visszaadja az ottani román kisebbség jogait, vagy a moldáv nyelv „ejtése” csupán annyit jelent, hogy ezentúl hivatalosan nem a moldáv, hanem a román nyelv használatát tiltják a nyilvánosság előtt és az oktatásban, az elemző kijelentette: kisebb jogok visszadása várható kölcsönösség alapon a háború után, mert Ukrajna EU-tag akar lenni, és a kisebbségi nyelvhasználat feltétele a tagságnak. De ez távolról sem fedi a valós igényeket, például az önkormányzati nyelvhasználatot, inkább csak iskolai román órákról van szó.
Arra is rákérdeztünk: egyáltalán jogszerű-e, hogy egyes kisebbségekkel szemben másfajta bánásmódot alkalmazzon egy állam, miután azok anyaországával valamilyen megállapodást kötött, mint másokkal. Barabás T. János szerint nem,
Sikerült kompromisszumos megoldást találni Ukrajnával az országban élő románok jogait illetően – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
„De ha az oroszok ellen harcolnak az ukránok, a nyugati hatalmakat nem érdeklik ilyen »apróságok«. Az USA csak azon kisebbségi jogokat támogatja, amelyek katonapolitikáját segítik elő, lásd a kurdokat vagy a koszovárokat. De például az észak-macedóniai albánok jogai már nem érdeklik Washingtont. Az emberi jogok a valóságban nem egyetemesek, hanem a nemzetközi nagyhatalmi manipuláció eszközei. Merem remélni, hogy legalább Európában van egy demokratikus szellem, amely mégis törekszik a méltányoságra ezen a téren” – hangoztatta.
Arra is rékérdeztünk, hogy Magyarország számára valamilyen formában követendő lehet a román eljárás. Az elemző szerint Magyarország kevés aduval rendelkezik ebben a politikai játszmában, mert geopolitikailag nem fontos.
„Így legfeljebb az Ukrajna nyugati integrációjában adott támogatás lehet érdekes. A kölcsönösségi alapon való kisebbségi jogelismerés megfelelő kiinduló pont lehetne Magyarország számára is, de tudnunk kell, hogy a magyarországi őshonos ukránok száma csupán pár ezer,
Arról a magyar kisebbségről beszélek, amely jelenleg szenved és vérét ontja Ukrajnáért” – emlékeztetett Barabás T. János.
Románia további támogatást nyújt Ukrajnának – katonait is – amíg ez szükséges, a győzelemig – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök, miután Bukarestben tárgyalt ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!