Elemző a Krónikának a román–ukrán közeledésről: Bukarest lemondott az ukrajnai románokról, mivel Moldovát akarja

de csupán az események előtt jelentették be, vélhetően miután jegyzékváltásokkal tisztázták a tárgyalási tematikát.

korábban írtuk

Zelenszkij: az ukrán–román partnerség új erőt hoz létre a Fekete-tenger térségében, Iohannis hálás a moldovai nyelv ejtése miatt

A Bukaresttel kialakított kapcsolatok új erőt jelentenek az egész fekete-tengeri térség számára, amiért hálás a román partnereknek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóbeszédében.

„A román kormány nem akarja átengedni a szélsőséges pártoknak a nemzeti témákat, ezért is gyakoroltak nyomást Kijevre, hogy tegyen lépéseket az ottani román kisebbség helyzetének javítására. Mindezt a jövő évi választások viszonylatában kell értelmezni. Zelenszkij gesztusa abban merült ki, hogy rendelettel megtiltotta a moldáv etnikum fogalom hivatalos használatát, így most a mintegy 400 000 fős ukrajnai román nyelvű etnikum megnevezése a román lesz, eddig ebből mintegy 150 000-en moldávoknak vallották magukat – amit az ukrán nacionalista kormány ki is használt a közösség megosztására.

A gabonaexport terén a román fél a tranzitot garantálta. Bizonyára biztonsági témák is felmerültek, amelyek nem nyilvánosak, de könnyű kitalálni, hogy az eddigi román segítség folytatásáról volt szó (nyugati segélyek tranzitálása, román katonai, kiberbiztonsági támogatás, dunai kikötők védelme). Zelenszkijnek sikerekre van szüksége, miután az amerikai törvényhozás tétovázik a további Ukrajnának szánt segítség mértékéről, illetve az európai szövetségesek, lásd a lengyeleket is, egyre több kifogást emelnek Kijev ellen az ottani korrupció, nacionalista retorika, gabonadömping miatt. Itt azért hangsúlyoznám, hogy az ukrán nép harca a megszállók ellen tiszteletreméltó, és támogatandó. A találkozók jelzik Románia geopolitikai fontosságának növekedését, amit a bukaresti kormány ki is akar használni, és az ukrajnai háború utáni újjáépítés egyféle logisztikai bázisa kíván lenni – ami tekintve a gyenge román infrastruktúrát, tipikus bukaresti túlfűtött hatalmi ambíció” – mutatott rá az elemző a valós lehetőségekre.

Nincs szó román–ukrán erőpólusról, Bukarest feláldozza a bukovinai és budzsáki románokat

Kérdésünkre, miszerint Zelenszkij elnök szavai alapján valóban képes lehet Románia és Ukrajna „új erőpólust” kialakítani a térségben, az elemző rámutatott: nincs szó erről, Románia a NATO-n belül képzeli el politikáját, de szeretne olyan fontos lenni a Nyugatnak, mint Lengyelország, ha már a konfliktus nagyobb része a Fekete-tenger térségében zajlik.

– vázolta fel a várható bukaresti hozzáállást Barabás T.

Felvetésünkre, miszerint vajon várható, hogy Ukrajna valóban visszaadja az ottani román kisebbség jogait, vagy a moldáv nyelv „ejtése” csupán annyit jelent, hogy ezentúl hivatalosan nem a moldáv, hanem a román nyelv használatát tiltják a nyilvánosság előtt és az oktatásban, az elemző kijelentette: kisebb jogok visszadása várható kölcsönösség alapon a háború után, mert Ukrajna EU-tag akar lenni, és a kisebbségi nyelvhasználat feltétele a tagságnak. De ez távolról sem fedi a valós igényeket, például az önkormányzati nyelvhasználatot, inkább csak iskolai román órákról van szó.

Nem jogszerű az egyes kisebbségek közötti diszkrimináció, de ez a nyugati hatalmakat nem érdekli

Arra is rákérdeztünk: egyáltalán jogszerű-e, hogy egyes kisebbségekkel szemben másfajta bánásmódot alkalmazzon egy állam, miután azok anyaországával valamilyen megállapodást kötött, mint másokkal. Barabás T. János szerint nem,

korábban írtuk

Ciolacu: kompromisszumra jutott Románia és Ukrajna a kisebbségek ügyében

Sikerült kompromisszumos megoldást találni Ukrajnával az országban élő románok jogait illetően – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.

„De ha az oroszok ellen harcolnak az ukránok, a nyugati hatalmakat nem érdeklik ilyen »apróságok«. Az USA csak azon kisebbségi jogokat támogatja, amelyek katonapolitikáját segítik elő, lásd a kurdokat vagy a koszovárokat. De például az észak-macedóniai albánok jogai már nem érdeklik Washingtont. Az emberi jogok a valóságban nem egyetemesek, hanem a nemzetközi nagyhatalmi manipuláció eszközei. Merem remélni, hogy legalább Európában van egy demokratikus szellem, amely mégis törekszik a méltányoságra ezen a téren” – hangoztatta.

Magyarország kevés aduval rendelkezik

Arra is rékérdeztünk, hogy Magyarország számára valamilyen formában követendő lehet a román eljárás. Az elemző szerint Magyarország kevés aduval rendelkezik ebben a politikai játszmában, mert geopolitikailag nem fontos.

„Így legfeljebb az Ukrajna nyugati integrációjában adott támogatás lehet érdekes. A kölcsönösségi alapon való kisebbségi jogelismerés megfelelő kiinduló pont lehetne Magyarország számára is, de tudnunk kell, hogy a magyarországi őshonos ukránok száma csupán pár ezer,

Arról a magyar kisebbségről beszélek, amely jelenleg szenved és vérét ontja Ukrajnáért” – emlékeztetett Barabás T. János.

korábban írtuk

Iohannis: Románia katonai támogatást is nyújt Ukrajnának, stratégiai partnerségi megállapodás született

Románia további támogatást nyújt Ukrajnának – katonait is – amíg ez szükséges, a győzelemig – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök, miután Bukarestben tárgyalt ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel.