A kollektív védelem és az elrettentési képességek erősítéséről döntöttek keddi brüsszeli tanácskozásukon a NATO-országok védelmi miniszterei – közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára az ülést követően.
2016. június 15., 17:312016. június 15., 17:31
2016. június 15., 19:122016. június 15., 19:12
Sajtótájékoztatóján a főtitkár beszámolt a már korábban bejelentett döntésről, amely szerint a NATO négy, többnemzetiségű zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben a balti államokban és Lengyelországban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra. Jens Stoltenberg üdvözölte, hogy több tagállam felajánlotta a hozzájárulását a kollektív védelem működését biztosítani hivatott misszióhoz. Mint mondta, a lépés üzenete, hogy a NATO egyként fog reagálni a szövetségesek bármelyikét érő bármilyen támadásra.
Stoltenberg tájékoztatása szerint az újonnan telepítendő NATO-zászlóaljak német, brit, illetve amerikai parancsnokság alatt működnének. Sajtóértesülések szerint a negyedik zászlóalj parancsnokságát pedig Kanada venné át. A csapatok pontos méretéről, összetételéről még nem született döntés, amerikai közlés szerint az viszont biztos, hogy mindegyik zászlóaljban 800–1000 katona fog szolgálni.
A zászlóaljak állomásoztatását a NATO-országok állam- és kormányfőinek is jóvá kell hagyniuk a szervezet júliusi varsói csúcstalálkozóján.
A miniszterek arról is megállapodtak, hogy a biztonság fokozása céljából az adott országok igényeire szabott intézkedéseket fognak foganatosítani a Fekete-tenger térségében – tudatta Stoltenberg.
Ukrajnai erőinek visszavonására szólította fel Oroszországot a NATO
Ukrajnába küldött erőinek és katonai felszerelésének visszavonására szólította fel Oroszországot Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján, szerdán. A tanácskozásba bekapcsolódott Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter is. A témáról nyilatkozva a főtitkár határozottan kérte Moszkvától, hogy hagyjon fel a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő oroszbarát szakadárok támogatásával, és vonja ki erőit a katonai felszerelésekkel együtt az országból, beleértve a Krím félszigetet is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!