
A kollektív védelem és az elrettentési képességek erősítéséről döntöttek keddi brüsszeli tanácskozásukon a NATO-országok védelmi miniszterei – közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára az ülést követően.
2016. június 15., 17:312016. június 15., 17:31
2016. június 15., 19:122016. június 15., 19:12
Sajtótájékoztatóján a főtitkár beszámolt a már korábban bejelentett döntésről, amely szerint a NATO négy, többnemzetiségű zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben a balti államokban és Lengyelországban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra. Jens Stoltenberg üdvözölte, hogy több tagállam felajánlotta a hozzájárulását a kollektív védelem működését biztosítani hivatott misszióhoz. Mint mondta, a lépés üzenete, hogy a NATO egyként fog reagálni a szövetségesek bármelyikét érő bármilyen támadásra.
Stoltenberg tájékoztatása szerint az újonnan telepítendő NATO-zászlóaljak német, brit, illetve amerikai parancsnokság alatt működnének. Sajtóértesülések szerint a negyedik zászlóalj parancsnokságát pedig Kanada venné át. A csapatok pontos méretéről, összetételéről még nem született döntés, amerikai közlés szerint az viszont biztos, hogy mindegyik zászlóaljban 800–1000 katona fog szolgálni.
A zászlóaljak állomásoztatását a NATO-országok állam- és kormányfőinek is jóvá kell hagyniuk a szervezet júliusi varsói csúcstalálkozóján.
A miniszterek arról is megállapodtak, hogy a biztonság fokozása céljából az adott országok igényeire szabott intézkedéseket fognak foganatosítani a Fekete-tenger térségében – tudatta Stoltenberg.
Ukrajnai erőinek visszavonására szólította fel Oroszországot a NATO
Ukrajnába küldött erőinek és katonai felszerelésének visszavonására szólította fel Oroszországot Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján, szerdán. A tanácskozásba bekapcsolódott Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter is. A témáról nyilatkozva a főtitkár határozottan kérte Moszkvától, hogy hagyjon fel a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő oroszbarát szakadárok támogatásával, és vonja ki erőit a katonai felszerelésekkel együtt az országból, beleértve a Krím félszigetet is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!