Belgrád nem engedi be az afgán migránsokat addig, amíg Ausztria korlátozó intézkedéseket tart fenn – ismertette a szerb lépéseket Nebojsza Stefanovics belügyminiszter a Vecernje Novosti című belgrádi napilap keddi számában.
2016. február 23., 20:002016. február 23., 20:00
2016. február 23., 20:042016. február 23., 20:04
A tárcavezető hozzátette: országa nem lesz a migránsok gyűjtőközpontja. A szerb korlátozást követően mintegy hatszáz afganisztáni rekedt a macedón–szerb határon fekvő Tabanovciban – közölte a lap. Egyelőre nem tudják, hogy mi lesz velük, folytathatják-e útjukat, vagy vissza kell fordulniuk.
A macedón külügyminisztérium közleménye szerint az afgánok mindaddig a tabanovci befogadóközpontban maradnak, amíg Horvátország és Szerbia nem hoz végleges döntést arról, hogyan kezelik ezentúl az Afganisztánból érkezőket.
Mivel Macedónia sem engedi be hétvége óta az afgánokat Görögországból, a görög–macedón határon több mint ötezren torlódtak fel. Az újság megfogalmazása szerint a szigorítás alátámasztani látszik azokat a spekulációkat, illetve meg nem nevezett brüsszeli forrásoktól származó információkat, amelyek szerint az Európai Unió március elsejével teljesen lezárja a határait a közel-keleti migránsok előtt, így azok sem léphetnek be többé, akik háborús övezetből érkeznek.
Közben kedden délután Jan Jambon belga belügyminiszter bejelentette: Belgium ideiglenesen visszaállítja az ellenőrzést a Franciaországgal közös határán annak érdekében, hogy megakadályozza az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult és jelenleg felszámolásra váró táborban tartózkodó migránsok esetleges beáramlását az országba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!