Fotó: Orosz védelmi minisztérium
A kedden, január másodikán Ukrajnát ért masszív rakétatámadás 620 millió dollárba került Oroszországnak a Forbes magazin számításai szerint, amelyek az ukrán légierő adatain alapulnak.
2024. január 03., 20:102024. január 03., 20:10
Az előzetes adatok szerint január 2-án éjjel és reggel az orosz csapatok összesen 99 különböző típusú rakétát és támadó drónt vetettek be Ukrajna ellen. Az első hullámban az ellenség Sahíd-136/131 drónokkal támadott, de mind a 35 drónt megsemmisítették.
A délelőtt folyamán az orosz hadsereg stratégiai repülőgépeket vetett be: Tu-95MS bombázókat, amelyek legalább 70 X-101/X-555/X-55 manőverező rakétát indítottak. Emellett íz X-47M2 Kindzsal levegő-levegő rakétát is kilőtt MiG-31K vadászgépekről, és három Kalibr manőverező robotrepülőgépet, 12 Iszkander-M/S-300/S-400 rakétát és 4 X-31P radarelhárító rakétát is elindított.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka elmondta, hogy az ukrán védők megsemmisítettek 10 X-47M2 Kindzsal levegő-levegő rakétából 10-et, 70 X-101/X-555/X-55 manőverező robotrepülőgépből 59-et és a háromból három Kalibr rakétát.
– írja a kiadvány.
A számításhoz a következő becsléseket használták: az X-101 rakéta ára 13 millió dollár, a Kalibr rakétáé 6,5 millió dollár, az Iszkander rakétáé 3 millió dollár, az Oniksz rakétáé 1,25 millió dollár, az X-22 rakétáé 1 millió dollár, a Tocska-U rakétáé 0,3 millió dollár, az X-55 rakétáé 2 millió dollár, az X-555 rakétáé 4 millió dollár, az X-47 Kindzsal rakétáé 15 millió dollár, a Sahíd-136 dróné pedig 50 ezer dollár.
Az Ukrenergo szerint
Kijev Podilszki kerületében egy gázvezeték és egy vízvezeték is megsérült. A fővárosban egy rakétatámadás után az internet is megszakadt. A villamosenergia-átviteli útvonalak egy részén szintén nem volt áram. Délben Kijev valamennyi kerületében helyreállt a vízellátás, az Ukrenergo újraindította a fő hálózati berendezések működését a Kijevi régióban, és a kijevi energiaügyi alkalmazottak 4 kerület egyes lakosait visszakapcsolták.
Mint arról beszámoltunk, a legalább öt halálos áldozatot követelő keddi támadások nyomán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati fegyverszállítások felgyorsítását sürgette. A támadásokat azt követően hajtották végre, hogy
Egyébként Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedések azonnali enyhítését sürgette. „Az ellenségeskedések eszkalálódása riasztó, több tucat civil halt meg Ukrajnában és Oroszországban. A nemzetközi humanitárius jog tiltja a válogatás nélküli támadásokat és a polgári létesítmények elleni támadásokat” – közölte az ENSZ emberi jogi hivatala az X közösségi hálózaton, a korábbi Twitteren.
Különben Ivan Kiricsevszkij, a Defense Express katonai tanácsadó cég szakértője az Unian ukrán hírügynökség kedd esti beszámolója szerint meglehetősen sötét jövőképet vázolt fel ukrán szempontból az orosz katonai képességek kapcsán. Szerinte Oroszországnak még mindig elegendő erőforrása lehet ahhoz, hogy legalább tavaszig szinten tartsák a támadások eddigi ütemét, és akár száz rakétát is képesek lehetnek egyszerre kilőni.
Belgorodot és Szevasztopolt támadták az ukránok
Orosz tisztségviselők szerint szerdára virradóra meghiúsítottak egy ukrán támadást a határ menti Belgorod és a Krímben található Szevasztopol ellen. Az illetékesek szerint szerint egy tucat rakétát lőttek le, mielőtt azok elérhették volna Belgorodot, ahol szombaton 25 ember vesztette életét. Ukrajna nem kommentálta a történteket. A támadások azután történtek, hogy Oroszország kedden eddigi legnagyobb légi bombázását hajtotta végre Ukrajna ellen.
Előző nap Belgorodban egy ember meghalt, öt pedig megsebesült egy ukrán támadásban. Lövések hallatszottak az éjszaka folyamán Szevasztopolban – az Oroszország által megszállt Krím legnagyobb városában – is, ahol egy rakétát lőttek le a kikötő felett – közölte a Moszkva által beiktatott kormányzó, Mihail Razvozsajev a Telegramon. Áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés.
Törökország nem engedi át az Ukrajnának szánt brit hadihajókat
Törökország kedden közölte, hogy nem engedi át a felségvizein az Ukrajnának szánt brit aknaszedő hajókat, mivel ez sértene egy, a tengerszorosokon háborús időben való átvonulásról rendelkező tengerjogi egyezményt.
Nagy-Britannia decemberben jelentette be, hogy átadja a Királyi Haditengerészet két aknaszedő hajóját az ukrán haditengerészetnek, hogy erősítse az Oroszországgal vívott háborúban az ukrán tengeri hadműveleteket.
A NATO-tagállam Törökország tájékoztatta a szövetségeseket, hogy addig nem engedélyezi a hajók áthaladását a Boszporuszon és a Dardanellákon, amíg tart az ukrajnai háború – közölte a török elnöki hivatal.
Amikor Oroszország 2022-ben elindította az Ukrajna elleni inváziót, Ankara alkalmazta az 1936-ben megkötött, Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzési jogok kizárólagosságát biztosító Montreux-i Egyezményt, ténylegesen lezárva az utat a harcoló felek hadihajói előtt. Az egyezmény csak a hazai bázisukra visszatérő hajók esetében tesz kivételt. Törökország pártatlanul és pontosan alkalmazta a Montreux-i Egyezményt, hogy megakadályozzon egy fekete-tengeri eszkalációt – hangsúlyozta a török elnökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszire erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
XIV. Leó pápa felavatta a Sagrada Familia-bazilika legmagasabb, Jézus Krisztusról elnevezett tornyát szerdán Barcelonában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás