
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A koronavírusos fertőzöttek számának emelkedése miatt a maszk újbóli viselését ajánlotta Élisabeth Borne francia miniszterelnök kedden országa lakóinak a tömegközlekedési járműveken, valamint a különösen veszélyeztetett emberek közelében. A járványügyi szakemberek szerint egy újabb, a kilencedik járványhullám érte el az országot.
2022. november 30., 13:042022. november 30., 13:04
„Segítsük egészségügyi dolgozóinkat azzal, hogy mindannyian óvatosabbak vagyunk! Ünnepélyesen az egészségügyi előírások betartására szólítok fel. Hordjuk a maszkot, amikor veszélyeztetett emberek környezetében vagy olyan zsúfolt helyeken vagyunk, mint a tömegközlekedési járművek! Ezek az apró gesztusok életeket mentenek, ezt mindannyian tudjuk, és meghatározóak a járvány visszaszorításában” – mondta a kormányfő a nemzetgyűlésben az azonnali kérdések órájában.
– tette hozzá. A csaknem egy hónapig tartó javuló tendencia után a koronavírus ismét terjedni kezdett Franciaországban, valószínűsíthető egy kilencedik járványhullám megérkezése.
Pénteken 48 629 új fertőzöttet regisztráltak az egy héttel korábbi 33 177-hez képest, ami 46 százalékos emelkedést jelent. A francia egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint megemelkedett a kórházban ápoltak száma is: az elmúlt hét napban több mint 4500 új fertőzött szorult kórházi ápolásra súlyos tünetek miatt.
– mondta az AFP hírügynökségnek Pascal Crépey járványügyi szakember.
Antoine Flahault, a Genfi Egyetem egészségügyi intézetének vezetője a francia hírügynökségnek elmondta: egy kilencedik hullám van kialakulóban nemcsak Franciaországban, hanem általánosságban Európában, Délkelet-Ázsiában és Észak-Amerikában.
Ezért a koronavírus omikron variánsának új, gyorsan terjedő BQ.1-es jelzésű alváltozata a felelős, amely fokozatosan kiszorítja a BA.5-ös jelzésű alvariánst is. A szakember szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra lehet számítani,
Az első nyolc járványhullám alatt Franciaország lakosságának immunizációja részben kialakult, miután az oltásra jogosultak 95 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás három adagját, de a negyedik oltást a jogosultaknak, azaz a 60 év felettieknek csak a töredéke igényelte.
A jelenleg kórházban ápolt fertőzöttek száma (19 ezer) egyelőre elmarad az előző hullámok tetőzési szintjeitől.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!