A párizsi merényletben 131-en vesztették életüket
Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja szerdán azt vallotta a párizsi különleges esküdtszék előtt, hogy Párizs északi részén, a XVIII. kerületben egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát.
2022. április 14., 07:482022. április 14., 07:48
2022. április 14., 07:562022. április 14., 07:56
– mondta a hét hónapja kezdődött per fővádlottja.
A 32 éves, francia állampolgárságú fővádlottat már kétszer meghallgatta az esküdtszék a merényletek előkészületeiről, majd március 30-án a támadás napján történtekről. Aznap Abdeslam megerősítette a párizsi különleges esküdtszék előtt, hogy a támadáskor az utolsó pillanatban meggondolta magát, és úgy döntött, mégsem robbantja fel magát a testére erősített robbanóövvel, de más kérdésre nem kívánt válaszolni, mert, mint mondta, úgy érezte „nincs értelme”.
„Meggondoltam magam. Szeretnék ma magyarázattal szolgálni, mert ez az utolsó alkalom, hogy megtehetem” – mondta Abdeslam.
Mohamed Abrini, a párizsi terrortámadások egyik fő gyanúsítottja az a férfi, akit pénteken fogtak el Brüsszel Anderlecht nevű negyedében – erősítette meg Thierry Werts, a belga szövetségi ügyészség szóvivője péntek este.
„Az itt lévő embereknek szükségük van a válaszaimra. Nem ígérek semmit, de megteszek minden tőlem telhetőt” – fogalmazott a vádlott. Elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről.
„Azt mondta, hogy van egy terv, a célpontokról nem beszélt, de azt mondta, robbanómellényt kell viselnem, és fel kell magam robbantanom” – hangsúlyozta. „Én Szíriába készültem.
– tette hozzá.
Szíriában légicsapásokkal megölték a novemberi párizsi merényletek egyik főszereplőjét, Charaffe El Mouadan-t – jelentette be helyi idő szerint kedden egy amerikai katonai szóvivő.
A támadáskor, 2015. november 13-án a vádlott, elmondása szerint, elindult „a megjelölt célpont irányába”, Párizs XVIII. kerületébe, egy bárba. Miután nem robbantotta fel magát, visszaült a gépkocsiba, amellyel korábban a Stade de France nemzeti stadionhoz szállított három öngyilkos merénylőt, de az „autó lerobbant”. Ezután állítása szerint taxival az egyik déli elővárosba, Chatillonba ment, és ott töltötte az éjszakát.
Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.
A fővádlott meghallgatása csütörtökön folytatódik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!